NS-VÉLEMÉNY. Az NB I-es tabella élén két feljutó csapat áll, az MTK Budapest és a DVTK.

ALAPVONAL. Hol van már az a világ, amikor az edző kikiabált a drukkerhadnak, és a nézőtérről lehívta a ballonkabátos figurát, legyen kedves meccset vezetni, mégpedig azért (sőt, kizárólag azért), mert futballozni jó.

A mezőny végén látni csak igazán, hogy mit ér az akarat, amikor a távval küzdőknek már egyetlen porcikájuk sem kívánja az újabb és újabb méterek megpróbáltatását.

Itt a rekkenő hőség, és vele együtt érkezik a szokásos nyári slágertéma: hogyan, miben, mikor és egyáltalán milyen tempóban fussunk?

Simonyi Balázs a Kéktúra útvonalát futotta le rekordot jelentő tizenöt nap alatt, Lubics Szilvia Skóciában, az augusztusi 350 kilométeres verseny helyszínén tesztelt – fantasztikus futóélet van most a közösségi térben is.

NS-VÉLEMÉNY. A mexikói álomból végül trauma lett, és azóta szeretjük vigasztalni magunkat…

Futni jó, sokat futni is jó, csak sajnos nem könnyű – blogszemlénkben az önismeretről, az egóról, az Ultrabalaton méltóságteljes feladásáról és az edzések „színezéséről” lesz szó.

ALAPVONAL. Mai szemmel nézve szinte elképzelhetetlen, hogy ennyi mozgás beleférhetett a délelőtt, a délután és a szürkülő este tizenkét-tizennégy órájába; azt pedig nem tudom ¬felidézni, hogy a futás, ugrás, dobás közben mikor ettünk, ittunk, úgyhogy valószínűleg igazak azok a szintúgy sokat emlegetett történetek is, melyek szerint anno nem »sajtburgersültkrumplikólából«, hanem zsíros-kolbászos kenyérből és csapvízből állt a kölyökmenü…

Nemcsak futásból áll a világ: nyaranta vízi- és bringautak is csábítanak, úgyhogy most az új terepelemekhez kapcsolódó tanulságot kerestünk hobbisportolóként a blogtérben.

ALAPVONAL. A KTE-sikeredző, Szabó István neve már az NB II-es szereplés idején is ott volt a HLSZ Év szakvezetője jelöltlistáján. Az persze más kérdés, hogy másodosztályú edzőként akkor legfeljebb rivalizálhatott és nyilván nem versenyezhetett a válogatottat az Eb-szereplésig vezető szövetségi kapitánnyal, Marco Rossival.

Az Öregfutó utca létezik, a hosszú távú edzések (egyik) szakasza: a Csupasport-sorozat harmadik etapja következik a júliusi Ultra Lupa-tó ötven kilométeres versenye apropóján.

Az Öregfutó utca létezik, a hosszú távú edzések (egyik) szakasza: a Csupasport-sorozat második etapja következik a júliusi Ultra Lupa-tó ötven kilométeres versenye apropóján, fókuszban az ivással.

ALAPVONAL. Ha valamikor, most nyikoroghatna többet minden stadion bejáratánál a forgókapu, mert tuti, nekiindulnának futballozást nézni a népek. Arról nem beszélve, hogy csak az igazán elszántak fagyoskodták végig a februárt és a márciust, míg áprilisban és májusban az esős napokat, szóval, a nyár eleje talán a szalondrukkerek kedvét is meghozná – ehhez képest május 28-tól nincs focizás az NB I-ben...

Nem kitaláció: az Öregfutó utca létezik – a hosszú távú edzések állomása, ahol általában azt érzem, na most már itt a vége, fuss el véle... Sztorisorozat indul a Csupasporton egy júliusi, ötven kilométeres verseny apropóján.

Üzenetféle az Ultrabalatonra: „...ez a táv nem csupán egy futókör, hanem kétszáznál is több kilométer – közösségi akarat nélkül nem menne a leküzdése, főleg úgy, hogy általában huszonkét óra alatt szeretnénk megtenni.”

ALAPVONAL. Az UltraBalatonon a 211 ezer méter ellenére sincs annyi tér és nincs annyi idő, ami végletesen konzerválhatja a rossz, haragos érzést. A futás, ez a közös előrehaladás, röpke fél, de maximum egy óra leforgása alatt megtanít kibékülni egymással.

NS-VÉLEMÉNY. Az FTC–KTE 1–1-es végeredmény kitűnő beszéd- és írástémát jelent még napokon keresztül, de…

ALAPVONAL. A tanáraink edzők, sőt, mesterek voltak, akik sohasem sajnálták az időt arra, hogy valóban tanítsanak is bennünket. Ugrani, szerválni, lőni, fejelni, dobni, de ebben az örökös mozgásszimbiózisban a legfontosabb mégis az volt, kedvet teremtettek ahhoz, hogy – megfordítva a sportos játék tartalmát – a játékból sport legyen. Az addig a téren játszó gyerekből pedig (lehetőleg) sportoló.

ALAPVONAL. Ilyenkor mindig eszembe jut, hogy Varga Tibit – aki sok edző, valamint a pályákat járó tehetségkutató szakember szerint frenetikus tehetség volt – gőzmozdonnyal sem lehetett kihúzni a IX. kerületi Vágóhíd utcai Húsos SE-pályáról: 16 évesen felnőttbajnokikon játszott középső védőt.

ALAPVONAL. Ha csak azt az egyetlen, 1993 augusztusában szerzett Fradi-gólt veszem alapul, akkor három évtizedes távlatban talán a berúgásos szabályváltozás lenne az egyik legjobb újítás a hülyébbnél hülyébb ötletekkel és módosításokkal amúgy is agyonterhelt futballban.