Csíkszentkirályon az együttest Vlaicu Lajos, a Hargita Népe megalkuvást nem ismerő publicistája szervezi, a hátvédsorban Demeter Arnold költő szűri az ellenfél támadásait és gyűjti az ihletet a körzeti meccsek szellemiségéről szóló versekhez. Folytatjuk székelyföldi barangolásainkat.
Fókuszban az unitárius Homoródalmás és a katolikus Szentegyháza vidékének hihetetlenül gazdag futballmitológiája. Folytatjuk székelyföldi barangolásunkat a Skót-felföldet idéző Homoród-menti tájon.
Székelyföldi barangolásaink során eljutottunk a székely mondákból ismert Budvár közelébe, Felsőboldogfalvára, ahol a hamisítatlan falusi futballrangadón az ellenfél Szentábrahám színeiben az unitárius lelkész is harcba szállt.
A Bodrogköz levendulás falujában nyolc év után támadt fel a helyi futballcsapat, a Zempléni Főnix vándortársaság vendégjátékosaként Csábi József tett hitet a játék közösségi értéke mellett. Helyszíni riport Nagyrozvágyról, a felbomlott falusi futballközösségeket újjászervező Hátsó füves futballmentő túra idei második állomásáról.
Archív képek: Balla László fotói, illetve gyimesközéploki labdarúgók magángyűjteményéből Fotók: Szabó Miklós
Gyimesközéplokon bámulatos fényképek kerültek elő a régi labdarúgók fiókjaiból, a fotók felelevenítenek egy 1980-as évekbeli rendhagyó mérkőzést is a csángó település testes és vékony lakói között, és az is kiderül, hogy mit szólnak az öregek a virágzó női futballélethez.
Csíkszentsimonról Székelyudvarhelyre visz az utunk, ahol az erdélyi labdarúgás fejlődésének helyi lépcsőfokait és a környék falusi futballéletének kibontakozását igyekszünk megismerni, kitekintő jelleggel, egy-egy részletet felvillantva. Székelyföldi riportsorozatunkban a csíkszentsimoni tribün után most az udvarhelyi futballmúlt titkait mutatjuk be, Katona Zoltán helyi sporttörténész segítségével.
A Hátsó füves újonnan induló riportsorozata Székelyföldön keresi fel a vidéki eldugott pályákat, a futball hátországának ismeretlen történeteit kutatva. Az első részben a falusi sportépítészet elfeledett darabja, az európai ritkaságnak számító csíkszentsimoni fatribün titkainak jártunk utána.
A Hátsó füves bodrogközi riportsorozatának záró részében szó esik a zemplénagárdi csapat felejthetetlen pap-hátvédjéről, előkerül egy néprajzi kincsnek számító falusi csapatinduló és megvizsgáljuk azt is, hogy vajon a szlovákiai oldalon is bajban van-e a kistelepülések labdarúgása.
Történelmi kényszer szülte a Kárpát-medence talán legkülönösebb párharcát: miután Romániában betiltották a vallási színezetű határkerülés több évszázados hagyományát, Székelyudvarhelyen a Szent Imre utcaiak és a Rózsa utcaiak kimentek a hegyekbe, és a fák közötti tisztáson megrendezték a Húsvét Kupát – a hagyomány 1955 óta él.
A térség mintaegyesületénél, Cigándon a megyei I. osztályban taroló csapat az NB III szintjét hozza, a körülmények az NB II-t idézik, emlékápolásban viszont a település NB I-es színvonalú: négy kiállítás működik a kisvárosban, amely nem felejti a második világháborúban elpusztult zsidóságát és az Amerikát megjárt tömegek kalandos sorsát sem.
A Hátsó füves bodrogközi riportsorozatának rendhagyó részében a Tisza és a Bodrog által körbeölelt vidék futballéletének legrejtettebb rétegét tárjuk fel: fókuszban a tanyasi labdarúgás emlékei és a legendás apróhomoki aranycsapat története.
„Karcsáról még macskát sem hozunk” – mondták évszázadokon át büszkén a páciniak, akiket a szomszéd faluban bárókerti urizálóknak csúfoltak. A futballpályán sohasem volt kegyelem gemesek és kotorcások között – folytatjuk a Hátsó füves bodrogközi barangolásait.
A Bodrog és a Tisza ölelésében fekvő varázslatos vidéken a falusi labdarúgás válságának jelei mutatkoznak, az évtizedeken át eleven futballkultúra sok helyen már csak közösségi emlék. A Hátsó füves új, ötrészes bodrogközi riportsorozatában igyekszünk a szomorú tapasztalatok mellett a reményteljes példákra is rávilágítani. A nyitó fejezetben arra a kérdésre kerestük a választ, hogy milyen jelenségek állnak a leépülési folyamat hátterében.
Kis lépés az emberiségnek, de nagy lépés a szunnyadó falusi futballközösségeknek: meghirdetjük a Hátsó füves futballmentő túra 2023-as programsorozatát, nyolc tavaszi és nyári állomással.
A Hátsó füves-kiállítás készítőinek, közreműködőinek létszámhiányos csapata a Ludwig Múzeumban a díjátadó után. Balról: Ballai Attila, a Nemzeti Sport lapigazgatója, Mirkó István fotóriporter, Ringer István, a PIM–Kazinczy Ferenc Múzeum igazgatója, Szabó Miklós fotóriporter, a Nemzeti Sport fotórovat-vezetője, Csillag Péter újságíró, a kiállítás kurátora, Dankó Dénes, Sátoraljaújhely város alpolgármestere
A Pulszky Társaság–Magyar Múzeumi Egyesület a sátoraljaújhelyi PIM–Kazinczy Ferenc Múzeum Hátsó füves – Egy eltűnő futballvilág képei című kiállításnak ítélte az Év Kiállítása 2022-díjat a 4 millió forint alatti bekerülési költségű jelöltek kategóriájában. A rangos szakmai elismerést a Ludwig Múzeumban adták át 2022. november 3-án. A kiállításról szóló részletes értékelés a díjátadó intézmény felületén, a magyarmuzeumok.hu oldalon olvasható Szathmáry-Király Ágnes tollából. A sátoraljaújhelyi kiállításról és a kapcsolódó kezdeményezésekről, eseményekről megjelent sajtóanyagok itt találhatók, de készült videó a kiállításépítés kulisszatitkairól és a falusi futball múzeumi tálalásáról is.
A szécsényi Forgách–Lipthay-kastélyba, az MNM–Kubinyi Ferenc Múzeumba költözött az utazó Hátsó füves-fotókiállítás, a 2015-ben kezdett országjáró sorozat képi összegzése.
Nem mindegy, látnak-e a gyermekek falujukban futballt (Fotó: Árvai Károly)
Miközben Magyarországon a hagyományos falusi futballélet visszaszorulása miatt 2000 óta negyedével csökkent a felnőtt férfi csapatok száma, Sátoraljaújhelyen a Hátsó füves-kiállításra építve regionális mozgalom indult a környékbeli szunnyadó futballközösségek megtartására, a futballban rejlő identitáserősítő, kohéziós értékek megőrzésére. A Hátsó füves futballmentő túra 2022 tavaszán nyolc falusi helyszínt érintett, Hercegkút, Bodrogolaszi, Tolcsva, Makkoshotyka, Hollóháza, Füzér, Mikóháza és Olaszliszka települését.
A Bodrogköz szlovákiai részén, Királyhelmecen augusztus 5-én, pénteken időszaki tárlat nyílt a Hátsó füves képeiből. A Nemzeti Sport országjáró sorozatára épülő utazó fotókiállítás – a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeumban decemberig látható anyakiállítás fényképeinek segítségével – a falusi futballvilág jellegzetes mozzanatait, emberközeli pillanatait, társadalmi viszonyait mutatja be. A Mailáth József Múzeumban szeptember elejéig megtekinthető képek Balogh László, Földi Imre, Reviczky Zsolt, Korponai Tamás, Mirkó István, Móricz-Sabján Simon, Szabó Miklós, Török Attila, Tumbász Hédi, Veres Viktor fotóriporterek munkái.
Ünnepi gálaműsorral, filmvetítéssel, színházi beszélgetéssel és futballtornával zárult Sátoraljaújhelyen a megszűnt falusi csapatokat egy-egy mérkőzésre felélesztő Hátsó füves futballmentő túra. A Hátsó füves-kupát a Szatmár-vidéki cigányválogatott nyerte, miután az elődöntőben legyőzte a sátoraljaújhelyi börtönőrök együttesét, majd a villámlás miatt félbeszakadt döntőben nyert a megszűnt falusi csapatok all-star válogatottja ellen. Árvai Károly és Szoboszlay Marcell fényképeivel idézzük fel a négyhónapos zempléni kísérlet rendhagyó befejezését.