Beszűkült az egyik gyűrű, Huskies-siker a márciusi őrületben

A tavalyi döntőt elveszítő Butler kezdett jobban, még az első félidő végén is vezetett, ám a második játékrészben játékosai képtelenek voltak mit kezdeni a Connecticut precízen kidolgozott védőjátékával. Pontosabban dobni dobtak, nem kellően kijátszott dobóhelyzetekből is, ám a gyűrű rendkívül szűknek bizonyult számukra ezen az estén – ezt még a lepattanóharc esetleges megnyerésével sem lehetett volna ellensúlyozni.

Az inkább harcot, mintsem szép játékot hozó mérkőzés a második félidőben fordult meg, amikor a Butlers játékosai 13:26 percen át képtelenek voltak mezőnykosarat szerezni. A pontínség kezdetén még ők vezettek 25–19-re, s mire újból betaláltak, már az ellenfél állt jobban (41–28), és onnan nem is volt visszaút.

Hogy mennyire ritka az efféle kihagyás, azt jól jellemzi az NCAA-döntőkre vonatkozó két statisztikai adat: a Butler 18.8 százalékos mezőnydobási mutatójával 1941 óta érvényes negatív rekord dőlt meg, míg a 41 pontos össztermés tízzel gyengébb, mint amennyi az eddigi legrosszabb volt a támadóidő mérésének bevezetése óta.

De szóljunk a győztesekről is, akik kiváló védőjátékukkal az ellenfél betlijét okozták. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a Huskies elsősorban a palánkok alatt nyerte meg a meccset, és nem csak kiváló védőmunkája révén – 26–2 volt a közeli dobásokból született pontok „eredménye".

Az alapszakaszt felejthető, ötvenszázalékos mérleggel (9-9 győzelem és vereség) záró UConn sorozatban a 11. mérkőzését nyerte meg. A nagy tettekre hivatott, ezúttal 16 ponttal vezérnek bizonyuló Kemba Walker mellett a második félidei megugrás során hat pontot szerző Jeremy Lamb, valamint a dupla duplát elérő Alex Oriakhi (11-11 pont és lepattanó) játéka emelhető ki.

Ne feledkezzünk meg Jim Calhounról, a Huskies edzőjéről sem, aki az NCAA közelmúltbeli vizsgálata eredményeképp a következő szezont hárommeccses eltiltással kezdi, mert munkája nem mindenben felelt meg a tengerentúli egyetemi sportra érvényes rendkívül szigorú szabályoknak. Calhoun beismerte, hibázott, de mielőtt nekiállna letölteni a büntetést, ünnepel – amire megvan minden alapja.

Hiszen harmadszor faragott bajnokot a Huskiesból! Az 1999-es és 2004-es siker után most 68 évesen ő lett a torna történetének legidősebb győztes hadvezére. John Wooden, Adolph Rupp, John Krzyzewski és Bob Knight után Calhoun mindössze az ötödik tréner, akinek sikerült három NCAA-bajnoki címre vezetnie tanítványait – ha itt visszavonul, akkor is szobrot kap Connecticutban.

A hagyományos márciusi őrület (March Madness) ezennel véget ért – a döntő napján még az NBA-ben sem rendeznek mérkőzéseket –, ám az NCAA női kosárlabda-bajnokságának szintén óriási érdeklődéssel várt csúcsmérkőzése még hátravan: magyar idő szerint szerdára virradóra Indianapolisban a Notre Dame és a Texas A&M vív meg a fődíjért.