Döntős a Canucks is, már csak egy hely szabad

Az alapszakaszt megnyerő Canucks már az előző találkozó megkezdésekor ott toporgott a főcsoportdöntő kapujában, de nem tudott élni a hazai pálya kínálta előnnyel. Idegenben azonban – akárcsak a párharc során korábbi két alkalommal – játékosai újra kiválóan összpontosítottak, és ez meghozta az eredményét.

A 8. percben Ryan Kesler eredt a bizonytalankodó hazai védők nyomába, a megszerzett korongot a kapu vonala mögül visszajátszotta, és az érkező Mason Raymond a kapus mellett elhúzva a hálóba pofozta.

Még két perc sem telt el, amikor Henrik Sedin „no look" passza után Kesler megint jó helyen sertepertélt, és bár az ő korongja még nem jutott a hálóba, a lepattanóra – emberelőnyös szituáció volt – Daniel Sedin őrizetlenül érkezett, és bevágta, 2–0 a vendégeknek.

Innentől az volt a kérdés, milyen lábakon áll a vendégek védelme. Nos, bár a második harmad elején David Legwandnak sikerült átgyömöszölnie valahogyan a pakkot Roberto Luongo alatt (a gólt hosszas videózás után ítélték meg), a folytatásban a hazaiak lövéshez is alig jutottak, és ami az eredmény szempontjából lényeges: az utolsó negyven percbeli 13 próbálkozásukból csak az említett egy fogott ki a Canucks kapusán.

A konferenciadöntőt 1994 óta első alkalommal elérő vancouveriek ellenfele még nem ismert: a San Jose Sharks és a Detroit Red Wings szerdára virradóra csap össze hatodszor, jelenleg a Sharks vezet 3–2-re. Keleten már kialakult a döntő párosítása: Boston Bruins–Tampa Bay Lightning.