Forgatókönyvek – Somlóvári Dávid jegyzete

A nemzeti gyásznap kihirdetése sem lenne indokolatlan.

Legalábbis a magyarországi amerikaifutball-kommuna nagy része tegnap akár aláírásgyűjtésébe is kezdhetett volna, hogy ezentúl minden év február ötödikén munkaszüneti nappal, egy szál gyertya meggyújtásával emlékezzenek polgártársaink a keserű dátumra, amikor is a New England esélyesként elveszítette az LII. Super Bowlt a Philadelphia ellen. Merthogy például a Blaha Lujza téren bármelyik irányba hajítanánk is el egy kavicsot, biztos, hogy eltalálnánk vele egy magyar Patriots-szurkolót.

A New England abban az évben tette meg a második lépést a dinasztiává válás útján, amikor a sportág megvetette a lábát nálunk. A magyar tévé először a 2004-es Super Bowlt közvetítette élőben, amelyen a Pats egy év kihagyás után ismét, történelme során másodszor győzött a nagydöntőben. A „sok barom agyonveri egymást egy labdáért, amely nem is rendes labda alakú” megítélésű sportágban hazánkban egyre többen látták meg a rendkívül összetett taktikai játékot. A sakkjátszmát, amelyet gladiátorok játszanak, és amelynek szinte minden pillanata más és más. Ráadásul egy Kukoricza Jancsihoz hasonló „szegénylegény”, akinél 2000-ben 198 játékost is előbb draftoltak, Tom Brady tologatta az évek alatt nyolcszor a döntőbe a foxborough-i sakkbábukat – hát csoda, hogy szinte mindenki Pats-szurkoló lett?

Óriási sztori lett volna, ha Brady hétfő hajnalban megszerzi a hatodik bajnoki gyűrűjét – ennyit senki sem nyert még játékosként ebben a sportágban.

De az amerikai csúcstermék, nevezzük tojáslabdás focinak, úgy lett kitalálva, mintha profi marketingesek írták volna a szabályokat. Egy meghiúsult hihetetlen történet helyére bármikor „be tud ugrani” egy másik elképesztő, megfilmesítésre váró sztori.

A forgatókönyvíró pedig ezúttal nem a „Patriots a világ tetején 6” című filmet vetette papírra a Pats legendás 12-esének főszereplésével – noha nagy sorban állás lett volna a magyar pénztáraknál (is) –, hanem a „Philadelphiai csoda – Nick Foles tündöklése” munkacímmel gyártott le egy örök klasszikust.

Egy csereirányító lépett előtérbe, aki négy meccsel az alapszakasz vége előtt valószínűleg úgy gondolta, hogy a szezonban már nem lép pályára. Foles egy év kansasi padozás után a Philly csereirányítójának érkezett Carson Wentz mögé, hogy aztán utóbbi sérülése miatt váratlanul főszerep jusson neki.

Mondjuk úgy, Foles rápihent a szerepére.

Majd Oscar-díjas alakítást nyújtott – amelyet még a magyarországi Patriots-szurkolók is megtapsoltak.