MINDEN AZ 52. SUPER BOWL FELVEZETÉSÉRŐL EGY HELYEN!

Legértékesebb játékos (MVP): Tom Brady (Patriots)

A New England irányítója közel sem volt hibátlan az idényben, de amikor nagyon kellett fontos feltámadásokat mutatott be, 40 évesen 4577 yarddal a liga legidősebb passzkirálya lett, a 32/8-as TD/interception-mutatója sem éppen rossz arány, újabb 100-as feletti irányítómutatót hozott össze, az együttese pedig újra első kiemelt lett az AFC-ben, pedig négy forduló után a legrosszabb védelemmel és 2–2-es mérleggel állt. Ja igen, mindezt úgy, hogy az együttes legjobb elkapója, Julian Edelman az előszezonban megsérült, és egy meccsen sem tudott pályára lépni az alapszakaszban.

Brady a 2007-es és a 2010-es idényt követően harmadszor kapta meg a legértékesebb játékosnak járó elismerést. Az irányító a lehetséges 50 szavazatból 40-et kapott meg, nyolcat kapott Todd Gurley és kettőt Carson Wentz.

Érdekesség, hogy az alapszakasz MVP-cím az elmúlt években nem jó előjel a Super Bowl-gyűrűt illetően, legutóbb Kurt Warner lett bajnok, miután a legértékesebb játékosnak választották meg – még az 1999-es idényben…

Az Év támadója: Todd Gurley (Rams)

A Rams az előző idényben 224 pontot szerezve simán a legrosszabb támadósorral bírt a ligában – 40-nel maradtak el a Kosok az utolsó előtti Brownstól! –, ezúttal 478-cal viszont a legjobb lett. Todd Gurley 1305 futott és 788 elkapott yarddal, valamint 19 (13+6) touchdownnal vette ki a részét a látványos feltámadásból. És ezeket a számokat úgy produkálta, hogy az utolsó fordulóban pihentették!

Gurley 37 szavazatot gyűjtött be a lehetséges 50-ből, nagy fölénnyel maga mögé utasítva az utolsó két és fél meccsre kidőlő, így is 1533 yardot (és 9 TD-t) elkapó Antonio Brownt (8).

Az Év védője: Aaron Donald (Rams)

Sokan féltették attól, hogy a már a 4–3-as védelmi alapfelállásban sem túl nagy darab Donaldnak a 3–4-es felállás (amelyben lényegesen nagyobb falemberek játszanak) nem fekszik majd. Ehhez képest ismét ugyanaz a pusztító erő volt, ami draftolása óta jellemzi őt, a futás elleni védekezésben a liga egyik legjobbja, az irányítók kergetésében és a nyomás gyakorlásában pedig gyakorlatilag posztfüggetlenül a legjobb. A sackek számában persze nem tudja felvenni egy szinte csak az irányító rohamozására tartott, futás elleni védekezésben lényegesen kisebb felelősséggel bíró, és pláne kevesebb duplázással őrzött edge rusherrel a versenyt, de a 11 sackje így sem éppen rossz mutató.

Donald 23 szavazatot gyűjtött be az 50-ből az AP-nél, nagy csatában legyőzve a Jacksonville Jaguars védelmét elit szintre emelő Calais Campbellt (17).

Az Év újonc támadója: Alvin Kamara (Saints)

A New Orleansszal rájátszásba jutó futó valósággal berobbant a ligába, 728 futott yardja sem rossz teljesítmény az első évben, de ha ehhez hozzávesszük, hogy az elkapásokkal további 826 yardot szerzett, kifejezetten parádés mutatót kapunk. Kamara a játék minden elemében megállíthatatlan erőnek bizonyult, nyolc futott és öt elkapott touchdownja mellett egy 106 yardos visszahordott hatpontosa is volt.

A Saints játékosa 28 szavazatot kapott, nagy csatában megelőzve az 1327 yarddal futókirályként végző, 455 elkapott yardot is felmutató Kareem Huntot (21), és a houstoni Deshaun Watson is kapott egy szavazatot, pedig sérülése miatt fél évet sem játszott végül.

Az év újonc védője: Marshon Lattimore (Saints)

Taroltak a New Orleans-iak az újoncoknál! Persze, ez a választás sem meglepő, Lattimore vezette az első éves játékosok rangsorát interceptionökben (5) és kivédekezett passzokban is (18). A Pro Bowlra beválasztott cornerback 45.3-as irányítómutatót engedett az ellenfeleknek, ami az egész liga harmadik legjobb mutatója volt.

Lattimore 45 voksot gyűjtött be, a Buffalo Bills szintén nagyszerűen bemutatkozó emberfogója, Tre’Davious White (4) és San Francisco 49ers linebackere, Reuben Foster (1) kapott még szavazatot.

Az év visszatérője: Keenan Allen (Chargers)

Allen egy vese és egy térdsérülés miatt az előző két idényben összesen kilenc meccset játszva a 2017-es bajnokságban 102 elkapásból 1393 yardot szállított, a liga egyik legjobb elkapójaként teljesítve.

Az év edzője: Sean McVay (Rams)

Amikor tavaly január 12-én, az akkor még nem egészen 31 éves edzőt kinevezték a Rams élére, sokan fanyalogtak, hogy ilyen fiatalon még inkább tanulnia kellene. A legrosszabb támadósorból, a szenvedő Gurleyből, a kilátástalanul bemutatkozó Jared Goffból plusz egy-két, máshol nem kell elkapóból aztán a liga legjobb támadósora alakult itt ki, a 4–12-es mérleg után 11–5-ös jött és az NFC harmadik kiemelése. Az együttes 2004 óta várt arra, hogy ismét részt vegyen a rájátszásban.

McVay 35 szavazatot kapott, a Minnesota Vikingsot a kezdő irányítója és futója nélkül is 13–3-ra vezető Mike Zimmer 11-et, a Jacksonville Jaguarst a megszokott utolsó ötös helyett rájátszásba juttató Doug Marrone kettőt. A Super Bowlba jutó Doug Pederson és Bill Belichick egy-egy vokssal zárt.

„HALHATATLANOK”

Az is kiderült, idén kik kerülnek be a Hírességek Csarnokába: Randy Moss, Terrell Owens, Ray Lewis, Brian Dawkins, Brian Urlacher, Bobby Beathard, Robert Brazile és Jerry Kramer részesült ebben a megtiszteltetésben.