Az Arsenal a legutóbbi kilenc mérkőzését megnyerte a Wolverhampton ellen, legutóbb még 1982 áprilisában játszott (1–1-es) döntetlent egymással a két csapat.

A tengernyi sérült ellenére ezúttal is a londoniak voltak a mérkőzés esélyesei, és Arsene Wenger együttese ennek megfelelően sorban alakította ki a helyzeteket.

A mérkőzés elején Eduardo szerezhetett volna gólt, de a horvát támadó kétszer is nagy helyzetben hibázott. Az Arsenal támadói pedig a következő időszakban is pontatlanok voltak, puskázott el lehetőséget Theo Walcott és Tomás Rosicky is, vagy mondhatnánk: az ihletett formában védő Marcus Hahnemann kapus rendre túljárt a hazaiak eszén.

A gólínség pedig a második félidőben is folytatódott. Hiába állt be a hajrára Samir Nasri és Nicklas Bendtner, továbbra is csak helyzetekig jutott az Arsenal. A 73. percben Bendtner fejesét, majd három perccel később Rosicky lövését stoppolta Hahnemann.

Úgy tűnt, a londoniak a hajrában sem találnak be, s ezzel hatalmas hátrányba kerülnek a bajnoki címért folytatott harcban. Bendtner azonban kikaparta a gesztenyét: Bacary Sagna passzát váltotta gólra a hosszabbításban a dán csatár.

A gólszegény jelző azonban nemcsak az Arsenal mérkőzésére, hanem a többi 16 órakor kezdődött  meccsre is igaz volt. Az Aston Villa idegenben „feledtette" az egy héttel ezelőtti 7–1-es, Chelsea-től elszenvedett fiaskót. Ashley Young gólja győzelmet ért a Bolton Wanderers otthonában.

A Sunderlandben ezúttal még a keretben sem kapott szerepet  Fülöp Márton. A magyar kapus csapata hazai pályán győzte le a Tottenhamet 3–1-re, nagy szívességet téve ezzel a negyedik helyre hajtó, később a Burnley otthonába látogató Manchester Citynek. A mérkőzés érdekessége, hogy Darren Bent három tizenegyest is rúghatott a találkozón, de csak egyet értékesített.