Történt ugyanis, hogy 2010-ben, amikor friss világbajnokként hazatért klubjához a nyári szünet után a spanyol kapuvédő, Pepe Reina, az Arsenal 20 millió fontot kínált érte (akkoriban ez 24 millió eurót ért).
„Az Arsenal konkrét ajánlatot tett értem, ráadásul olyan összegről szólt ez, amely fenomenálisnak nevezhető kapusok esetében – írja Reina. – Ha nehéz szívvel is, de elfogadtam volna a klubváltást a jövőmre való tekintettel, azaz ha el akart volna adni Liverpool. De amikor megkapták az ajánlatot, elutasították, ám nem azért, mert azt mondták, hogy túl jó kapus vagyok ahhoz, hogy elengedjenek. Az igazi oka a visszautasításnak az volt, és ettől kerültem később padlóra, hogy további jelenlétem szükséges ahhoz, hogy a tulajdonosok jobb áron tudják eladni a klubot. Egy kis extra lettem az eladni szándékozott árucikken.”
Lehet némi igaza Reinának a padlóra kerülésben, hiszen 2010 őszén nem védett éppen bombaformában, majd csak Roy Hodgson menedzser távozása után szedte össze magát, Kenny Dalglish kezei alatt. A két akkori tulajdonos, Tom Hicks és George Gillett végül eladták a Liverpoolt az amerikai New England Sports Ventures csoportnak – kérdés, mekkora ösztönző erőt jelentett az üzletben a világbajnok kapus játékjoga.
Reina viszont némileg megcáfolja saját magát, mert korábban azt nyilatkozta, hogy sohasem fordult meg a fejében, hogy elhagyja a Liverpoolt. Pontosabban azt mondta, hogy eszében sincs klubszíneket cserélni – 2010 nyarán erre tényleg nem került volna sor…
