Nehéz az élet – Malonyai Péter jegyzete
Ahogy nem tisztem megfejteni, mi kellett volna ahhoz, hogy a magyar futballválogatott érvényesítse az elmúlt vasárnap továbbjutási esélyét, úgy az sem az én dolgom, hogy a Liverpool mélyrepülésére magyarázatot találjak.
Annyi közös azért van a kétféle feladványban, hogy drukkerként igenis érintett vagyok bennük, talán mondanom sem kell, hogy Szoboszlai Dominik és Kerkez Milos jóvoltából.
Amióta csak létezik a magyar szál Liverpoolban, azóta nem annyira meccset nézek, mint inkább a honfitársaimra figyelek. Szombaton, a Nottingham Forest ellen már csak azért is, mert mindig kérdés, hogy egy-egy hangulati mélypont után képesek-e átváltani győztes üzemmódba a futballisták. Mondhatják, s mondják is sokan, hogy ez a dolguk, a legkevesebb, hogy néhány nappal később újra teljes testi és lelki vértezetben teszik a dolgukat, ám én megengedőbb vagyok. Lévén szó érzelmekről (lásd: Szoboszlai könnyei az írek elleni meccs után) s arról, hogy nálam a futballban (a sportban) is az emberi oldal a legfontosabb.
Nos, nem volt baj a mi fiainkkal, Kerkeznek hozzáértők szerint ez volt az eddigi legjobb meccse a csapatban, nem feltétlenül a produkciója miatt cserélte le Arne Slot, Szoboszlai pedig – Szoboszlai. Ebben benne van, hogy mindig megjátszható, lett légyen a pálya akármelyik pontján, pontosan, lábhoz passzol, és az a sarkalás Szalahnak a 63. percben…
Sajnos mindez csak a nálunk oly divatos „biztató jelek” kategóriájába szuszakolható be, hiszen a Forest úgy védekezett, s váltott támadásra, ha tehette, ahogy azt kell idegenben. Elfogultság ide vagy oda, nem írom a véletlen számlájára a nottinghami háromgólos sikert.
Másként, hiába érkezett kieső helyről a csapat az Anfieldbe, nincs ok a lebecsülésére. Nem csupán a magabiztos siker miatt mondom ezt, hanem azért is, mert nemsokára még közelebb jön hozzánk a Nottingham Forest – januárban a Fradit fogadja az Európa-ligában. Messze még a meccs napja, most a mi csapatunk áll jobban a listán (3. kontra 23.), ám amit az együttes szombaton tudott, akkor is tudhatja.
De ez még odébb van, nekem elég, hogy az elmúlt hat napot két meccsen 2–6-ra hoztam.
Nehéz a drukker élete (is).
A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!
