Szoboszlai beadása kellett a végén, a Liverpool nehezen győzött Nottinghamben

ANGOL PREMIER LEAGUE
27. FORDULÓ
Nottingham Forest–Liverpool 0–1 (0–0)
Nottingham, City Ground. Vezette: A. Taylor
Nottingham: Ortega – Aina, Milenkovics, Murillo, Ne. Williams – Sangaré, E. Anderson (N. Domínguez, 77.) – Hutchinson (Bakwa, 66.), Gibbs-White (McAtee, 90+3.), Hudson-Odoi (Ndoye, 66.) – I. Jesus (Lucca, 77.). Vezetőedző: Vítor Pereira
Liverpool: Alisson – Szoboszlai, Konaté, Van Dijk, Kerkez (Robertson, 83.) – Gravenberch, A. Mac Allister – Szalah (Ngumoha, 77.), C. Jones (Gomez, 83.), Gakpo (Chiesa, 77.) – Ekitiké. Vezetőedző: Arne Slot
Gólszerző: A. Mac Allister (90+7.)

Ember legyen a talpán, aki előzetesen meg tudta volna mondani, hogy milyen forgatókönyv érvényesül a Liverpool nottinghami vendégjátéka során, tekintve, hogy a kiegyenlített(nek tűnő) Premier League-ben eleve nehéz az eredményt megjósolni, de még inkább azért, mert a City Groundban a bajnokság legszeszélyesebb csapatai közül találkozott kettő.

Mindenekelőtt a Forest létesítménye érdemel néhány gondolatot, mert a Trent folyó partján álló stadionhoz vezető út és a pálya környéke ha nem is lépten-nyomon, de láthatóan magán viseli még a Ferencváros legutóbbi látogatását. A gyalogoslámpákról és a villanyoszlopokról továbbra is visszaköszönnek a zöld-fehér szurkolók matricái, és ami a legmeglepőbb, hogy a Kispestet éltető ragasztványok is felbukkannak itt-ott. A matricák egyáltalán nem rondítanak bele az idilli környezetbe, a City Ground és a közvetlen szomszédságában helyet foglaló Trent Bridge krikettstadion ugyanis inkább tűnik rekreációs központnak, mint az élsportot kiszolgáló létesítménynek. Hogy mást ne említsünk, vasárnap dél körül szinte nagyobb volt a nyüzsgés a folyón, amelyen a helyi evezősök tartották edzéseiket, mint az aréna körül sorakozó pubokban…

De rátérve a meccsre! A házigazda Forestnél az egy hete kinevezett Vítor Pereira már a negyedik menedzser az idényben, amire elsősorban a tulajdonos, Evangelosz Marinakisz lobbanékony és követelőző temperamentuma ad magyarázatot, mert ugyan a csapat valóban ért el fájó mélypontokat az elmúlt hónapokban, az angol klubfutball csúcsán nem jellemző az ilyen szintű kapkodás. Így fordulhatott elő, hogy a Liverpoolt másfél éve gardírozó Arne Slot a negyedik Nottingham elleni meccsén Nuno Espírito Santo és Sean Dyche után a harmadik kollégájával fogott kezet a kezdés előtt. Csak Ange Postecoglou maradt ki a nagy találkozások közül, az pedig már a sors fintora, hogy az ausztrál edző gyerekkorában a Liverpoolért szorított.

Tovább növelte a kiszámíthatatlanságot, hogy Espírito Santo tavaly nyert az Anfieldben, majd hazai pályán sem kapott ki a Liverpooltól (1–0, 1–1), míg Dyche az ősszel legyalulta a Mersey-partiakat a Foresstel (3–0), ami egyrészt a Slot-éra egyik mélypontja volt (akkor tizenegy mérkőzést számítva a nyolcadik vereségét szenvedte el a Liverpool), másrészt a holland edző így a vasárnapi találkozót megelőzően nyeretlen volt a vetélytárssal szemben – a Nottingham mellett a Fulhamet és a Leedset sem sikerült még legyőznie.

Szintén nehezítette az előrejelzést, hogy Pereirával mintha egy csapásra életre kelt volna a Forest, a török bajnokságban huszonkét fordulót veretlenül lehúzó Fenerbahcét ugyanis úgy gyalulta földbe Isztambulban (3–0) az Európa-liga rájátszásában, mintha mindig is a portugál menedzser irányította volna a csapatot. A Liverpool elleni mérkőzés előtt másról sem áradoztak a nottinghami újságírók, mint hogy Garry Birtles negyvenhét éven át vezette a gárda európai góllövőlistáját, de most a Fener ellen betaláló Igor Jesus letaszította a trónról. Tény, a Nottingham történetének csúcspontját jelentő 1978–1979-es idényben, amikor a csapat az első BEK-trófeáját hódította el, Birtles sokkal erősebb vetélytársak ellenében jutott el hat gólig, erre viszont az a válasz érkezett a helyiektől, hogy a Botafogótól tavaly nyáron szerződtetett csatárt a mély vízbe dobták Chris Wood sérülése után, és egyszer sem hátrált meg. Lapunk azon felvetésére, hogy akkor a Premier League-ben miért csak két találatnál jár, az volt az általánosnak tekinthető álláspont, hogy a bajnokság nagyobb intenzitású, kevesebb a terület, de ott is meglesz majd az áttörés – ki tudja, talán épp most –, egyébként is Vítor Pereirával könnyebben megtalálja a közös hangot, csakúgy, mint a januárban érkező Lorenzo Lucca, akit Dyche annak ellenére sem kedvelt, hogy a bemutatkozó meccsén eredményes volt (igaz, a Nottingham kikapott 3–1-re a Leedstől).

És akkor csak ezek után vehetjük számításba a Liverpool-faktort! A címvédő több hullámvölgyön ment át az idényben, és bár a kupasorozatokban rendre jobban teljesít, a bajnokságban nemegyszer fordult elő, hogy egy-egy jobb produkció után jött a visszaesés – legutóbb a Newcastle elleni diadalt (4–1) követte a City elleni fájdalmas vereség (1–2). Ezúttal a Brighton elleni FA-kupa-remeklést (3–0, Szoboszlai Dominik-gól, Kerkez Milos-gólpassz) követően lépett pályára a Slot-csapat, és ahogyan várható volt, mindkét magyar légiós a kezdőben kapott helyet.

Nézőpont kérdése, hogy az viszont váratlan húzás volt-e Arne Slottól, hogy a jobb-bekk pozíciójába jelölte Szoboszlait. A holland szakvezető nevezhette volna Joe Gomezt vagy Curtis Jonest is a posztra (utóbbi kiváló játékkal és góllal vette ki részét a Brighton elleni sikerből jobbhátvédként), és akkor a magyar válogatott csapatkapitánya előrébb húzódhatott volna. A jelek szerint Slot úgy érzékelte, hogy veszélyes lehet az ébredező Forest, a rendelkezésre állók közül Szoboszlai ugyanis a legbiztosabb embere a posztra, továbbá így a középpályát is kellően erősre tudta hangolni: szűrőbe visszatért a kupameccset kihagyó Ryan Gravenberch Alexis Mac Allister mellé, előttük a bemelegítés során megsérült Florian Wirtz helyett Curtis Jones irányított Cody Gakpóval és Mohamed Szalahhal a két oldalán, az előretolt ék pedig Hugo Ekitiké lett. Kerkez Milos természetesen bal oldali védőként kapott helyet, az Alisson előtti két középhátvéd pedig szokásos módon Virgil van Dijk és Ibrahima Konaté volt. Ezzel a tizeneggyel voltaképpen annyi kockázat járt, hogy a kispad fájóan rövidnek tűnt.

A kellemetlen előzmény után ráadásul majdnem góllal nyitott a Forest, de a védők közül kilépő Callum Hudson-Odoi a kivetődő Alissonba lőtte a labdát közvetlen közelről. Nem sokkal később Elliott Anderson lőtt tizennyolc méterről laposan kevéssel a jobb kapufa mellé, és máris érezni lehetett, hogy a Forest ott folytatja, ahol Isztambulban abbahagyta. A hazaiak mezőnyfölénye később sem csökkent, igaz, nagyobb lehetőség nem adódott előttük, míg a Liverpool játékában az egyetlen érdemleges változás az volt, hogy Szoboszlai és Jones fél óra elteltével posztot cserélt, viszont a csapat teljesítményén ez szemernyit sem javított.

A második félidő is nagy Forest-helyzettel indult: Hudson-Odoi adott be a bal szélről, Nikola Milenkovics pedig a védőket megelőzve fejelt a rövid oldalon hat méterről, éppen csak a jobb kapufa mellé. Idővel kiderült, hogy a Liverpool egy árnyalattal összeszedettebb, mint az első félidőben, de ez csak a több labdabirtokláson látszott meg, a lehetőségek továbbra sem akartak megérkezni. A döntés, úgy tűnt, a legvégére maradt: a hajrában Ekitiké fejesét Stefan Ortega bravúrral mentette, a kipattanót Ola Aina pedig belerúgta a mellette álló Mac Allisterbe, akiről a hálóba pattant a labda. A Pool már-már győzelmet ünnepelt, csakhogy némi VAR-ozás után, kezezésért elvették a gólt…

A csattanó azonban még hátravolt: pár perccel később Szoboszlai ívelt a kapu elé, Van Dijk fejelt, Ortega megint óriásit védett, de Mac Allister kiváló ütemben érkezett, és közelről a hálóba bombázott. Ezúttal is kellett a videóbíró, mert úgy tűnt, Van Dijk lesen volt, ám a vonalazás a „vörösöknek” kedvezett. A Liverpool tulajdonképpen a semmiből nyerte meg a találkozót, amivel meglett Arne Slot első sikere is a Nottingham Forest ellen, a csapat pedig pontszámban beérte a tabellán a Chelsea-t, és tovább küzd azért, hogy a Bajnokok Ligája-indulást érő helyen végezzen az idény végén. 0–1

Vasárnapi mérkőzések
Nottingham Forest–Liverpool 0–1 (A. Mac Allister 90+7.)
Crystal Palace–Wolverhampton Wanderers 1–0 (Guessand 90.)
Sunderland–Fulham 1–3 (Le Fée 76. – 11-esből, ill. R. Jiménez 54., 61. – a másodikat 11-esből, Iwobi 85.)
17.30: Tottenham Hotspur–Arsenal (Tv: Spíler1)

Szombaton játszották
Manchester City–Newcastle United 2–1 (O'Reilly 14., 27., ill. Hall 22.)
Chelsea–Burnley 1–1 (J. Pedro 4., ill. Flemming 90+3.)
Aston Villa–Leeds United 1–1 (Abraham 88., ill. Stach 31.)
Brentford–Brighton & Hove Albion 0–2 (D. Gómez 30., Welbeck 45+1.)
West Ham United–Bournemouth 0–0
Hétfőn játsszák
21.00: Everton–Manchester United (Tv: Spíler1)