A portugálok Roberto Carlosát Nuno Valentének hívják, aki rendületlenül robog fel s alá a bal oldalon, s balos bombáival a portugál kapusok rémének számít. A válogatottban is rendszeres kerettag, így bizonnyal láthattuk őt a 2004-es Eb-n és a 2006-os vb-n is.
A kis Jorge Pereira a Portimonense FC-ben kezdte pályafutását, s 1994-ben mutatkozott be a felnőttek között. Öt évet töltött el itt és 1995-ben óriási meglepetésre megnyerték a kupát is! Erre figyelt fel az első osztályú Maritimo, akik kölcsönkérték a 24 éves hátvédet, aki viszont új csapatában néha még a kispadra sem került. Innen menekült el az Uniao Sao Leiriába, ahol együtt játszott Derleivel, az edző pedig a teljesen ismeretlen Mourinho volt... A nagy trió 2002-ben tette át székhelyét a Das Antas stadionba, a játékossal hároméves szerződést kötöttek a Porto vezetői. Nuno Valente azonnal bekerült a kezdőbe, s olyan remekül játszott, hogy még abban az évben a válogatottban is bemutatkozhatott az angolok ellen. Bár a szezon végén súlyos sérülést szenvedett, az UEFA-kupa-döntőre meggyógyult, s lelkes játékával sokat tett a győzelemért - az utolsó percben még ki is állították második sárgája miatt, de ez már nem osztott, nem szorzott. A válogatottban Scolarinál alapember volt az EB-selejtezőkön is - nagy kár, hogy csak 27 éves korában került egy jó csapatba, bár azóta két bajnoki arannyal, egy portugál kupával, egy UEFA-kupa- és egy BL-arannyal vigasztalta magát! Egyébként az első neves mester, aki felfigyelt rá anno, Carlos Queiroz volt! 2004-ben a portói sikerek hatására a válogatottba is bekerült, sőt, a hazai Eb-n az első meccs után kiszorítva Rui Jorgét végig a pályán lehetett.
A tornán mutatott remeklésének hatására a Chelsea FC és az Internazionale is le szerette volna igazolni (nagyon szép lett volna, ha harmadszor is együtt dolgozhat Mourinhóval), de végül is maradt kék-fehérben. S nem csak ezért volt balszerencséje: kora ősszel olyan súlyos térdsérülést szenvedett, hogy fél évet ki kellett hagynia, s csak márciusban térhetett vissza a portói és a luzitán védelem bal oldalára. Nyáron pár forduló után ő is elhagyta az átalakuló Portót: mindössze kétmillió euró ellenében az Evertonba igazolt.
92-93
Portimonense B
0
0
93-94
Portimonense B
26
1
94-95
Sporting CP
9
0
95-96
Sporting CP
9
0
96-97
Maritimo
30
0
97-98
Sporting CP
6
0
98-99
Sporting CP
12
1
99-00
Uniao Leiria
28
0
00-01
Uniao Leiria
31
2
01-02
Uniao Leiria
28
0
02-03
FC Porto
21
0
03-04
FC Porto
27
0
04-05
FC Porto
8
0
BL
2
0
05-06
FC Porto
0
0
BL
0
0
05-06
FC Everton
20
0
UEFA
0
0
A táblázatban szereplő adatok sorrendben: év, csapat, mérkőzések száma, szerzett gólok száma, nemzetközi kuparészvétel, nemzetközi kupamérkőzések száma, nemzetközi és válogatott kupatalálkozón szerzett gólok száma és az elért bajnoki átlag.
