Rosszul jött a téli szünet az FC Barcelonának

Frank Rijkaard alakulata kapott találat nélkül zárta az első felvonást – ezt rajtuk kívül csak az Internazionale mondhatja el magáról a mezőnyben -, de a szünet utáni tizenöt percben három gólt is kaptak. Ha ehhez hozzávesszük, hogy összesen négyszer rezdült meg Victor Valdés kapus hálója, a csapatot irányító holland szakembernek adott a feladat, hol kell még jobb összpontosítást, nagyobb figyelmet kérnie játékosaitól. De talán egyben rövid önvizsgálatot is tarthat a szünetbeli mondandóját illetően.

A másik spanyol nagycsapat, a Real Madrid viszont a mérkőzés elején nem kapja el igazán a ritmust. Nyolc kapott góljukból hatot(!) ez első félidőben szedte be, abból is hármat rögtön a kezdés utáni tizenöt percben. Csak utóbbi mutatóra fókuszálva azt láthatjuk, bizony ebben a kategóriában az orosz Szpartakkal együtt holtversenyben az élen állnak. A királyiak ellen a jelek szerint nem nagyon tapogatóznak az ellenfelek, alaposan kiismerték őket a közelmúltban és rögtön a találkozók elején nekik is esnek, a jelek szerint nem minden eredmény nélkül.

A spanyol együtteseknél maradva egy gondolat erejéig utazunk el Valenciába, amely gárda a hat kapott góljából ötöt is az első felvonásban könyvelhetett el.


A csoportkörben legkevesebb – három-három – gólt az Arsenal, a Lyon és a Bayern München kapta. Ami közös a három együttesben: a hajrá - az utolsó tizenöt, plusz hosszabbítás – perceit egyikük sem úszta meg kapott gól nélkül.

A fajsúlyosabbnak tekinthető angol együttesekre a jól záró védelem mellett a kiegyensúlyozottság is jellemző, a négygólos Chelsea 2+2-es, míg az ötgólos Liverpool 2+3-as, illetve Manchester United 3+2-es elosztásban kapta a gólokat félidőnként.

További érdekességek után kutatva azt láthatjuk, hogy a francia Bordeaux hét góljából ötöt a záró fél órában kapott, míg a skót Celtic kilenc találatából ötöt a kezdő sípszó utáni harminc percben.

Ejtsünk néhány szót a leggólképesebb alakulatokról is. A sor legvégén a csoportkört egyedül pont nélkül letudó bolgár Levszki Szófiát találjuk, amely egy rúgott gólja mellett tizenhetet kapott. De azt legalább elosztva: kilencet az első, nyolcat a második félidőben. A bolgároknak az első félidő zárása volt a legkritikusabb, abban az időszakban hatszor rezdült meg a hálójuk.


A német Hamburger SV tizenöt, míg az ukrán Dinamo Kijev tizenhat kapott góllal zárt, előbbiek a második félidőben kaptak tízet, utóbbiak az elsőben kilencet.

Az egész mezőnyt figyelembe véve azt olvashatjuk ki a számsorok közül, hogy a legtöbb gól – 47 -, a találkozók végén, míg a legkevesebb – 32 – a mérkőzések elején született. Annyit azét jegyezzünk meg a rend kedvéért, hogy a mérkőzések rendszerint nem érnek véget a 90. percben. Így az utolsó vizsgált szakaszt - 76-90. - még a hosszabbítás perceivel is meg kell toldanunk, így ez egy kis aránytévesztéshez vezethet.