Az ifjabbik Dombai fivér – testvére az édesapai hagyományokat folytatva futballkapus lett –, a 2010–2011-es szezonban a korábbinál lényegesen több lehetőséget kapott Tatabányán, így felkeltette egy patinás fővárosi együttes figyelmét. Tavaly nyáron az Újpest hívta, ő pedig igent mondott.
A liláknál egyelőre a másodosztályú második csapat keretének biztos pontja, de azért már az első keret öltözőjében sem mozog idegenként: tétmeccsen is pályára léphetett a felnőttek között. Az idei The Chance 2012 névre keresztelt tehetségkutató kapcsán saját emlékeit is felelevenítette.
REGISZTRÁCIÓ |
„A Most Wanted életem egyik nagy élményeként marad meg, és nagy segítség volt pályafutásom alakulásában – mondta a remek fizikai adottságokkal bíró Dombai Viktor. – Szakmai tapasztalatokat is bőven szereztem, elég csak megemlítenem, hogy a Ferencváros elleni mérkőzésre, illetve a négyhetes edzőtáborunk szakmai irányítására Egervári Sándort kérték fel, aki hetekkel később lett kinevezve szövetségi kapitánynak. Én azonban a szakmai rész előtt mégis inkább azt emelném ki, hogy milyen óriási lelki töltetett, önbizalmat kaptam ettől a tehetségkutatótól. A londoni túra pedig még erre is rátett pár lapáttal. A tehetségkutató nélkül minden bizonnyal soha nem tapasztalom meg, nem élhetem át. Amit őszintén sajnáltam volna, kevesebb lennék nélküle. Az edzésen világszerte is ismert edzők tűntek fel és néztek minket, elég talán csak Arsene Wenger és Guus Hiddink nevét megemlítenem. A közös vacsoránál olyan klasszisok tették tiszteletüket, mint Andrej Arsavin, Clint Dempsey vagy éppen Nicklas Bendtner, hogy csak néhány nevet említsek. Ők nagyon közvetlenek voltak, bárkivel beszélgettek, nekem is sikerült pár szót váltanom velük. Közöttünk fogyasztották el a vacsorájukat, bárkinek adtak autogramot, készíthetett velük képet. Örök élményként marad számomra.”
„A kétnapos angliai tesztelés is jól sikerült, de sikerülhetett volna talán jobban is. A tesztelés első napján százan voltunk még, a másodikra napra viszont már csak harmincketten maradtunk versenyben. Akkor két csapatra bontva meccseltünk egymással, abban a tudatban, hogy nyolcan kapnak szerződést. Én a mérkőzésen eltaktikáztam magam, próbáltam egy nyugodt, megbízható, sallangmentes, hiba nélküli játékkal feltűnni, de a szakemberek végül azokat választották ki, akik a legtöbbet futották, akik mindent egy lapra feltéve rengeteget vállaltak. Ha évjáratként beférnék, minden bizonnyal nem gondolkodnék sokat a mostani tehetségkutatón való részvételen sem, így azonban én már kiestem. Viszont sok fiatal hozzám hasonló nagy lehetőséget kap arra, hogy pályafutásán alakítson egyet, illetve életre szóló élményeket szerezzen.”
