TALÁLATOK A(Z) NS-publicisztika CÍMKÉRE

ALAPVONAL. Ivan Rakitic: »Sosem felejtem el a pillanatot, amikor édesapám kinyitotta a dobozt. Majdnem elájultam a boldogságtól: két horvát válogatott futballmez volt benne. Abban ettünk, aludtunk, jártunk iskolába, nem akartuk levenni magunkról.«

ALAPVONAL. A körülményekre hivatkozni azért botorság, mert nincs benne az Aranylabda- kiírásban az sem, hogy például az esőben vagy hóban lejátszott meccseket tilos figyelembe venni.

ALAPVONAL. A futballisták sem viselkednek felelősen, hiszen akármilyen parádés a könyökkapcsolat a kezdés előtt, egy-egy gólnál akkora az összefonódás, hogy a Laokoón-csoport ahhoz képest gyenge utánzat.

ALAPVONAL. Az sem szolgál senki üdvére, ha baráti társaságban, a világhálón vagy bárhol évtizedeken át szórakoznak egyetlen balsikerű mozdulatán. Kínos, ha valakit ügyetlennek vagy eszetlennek tartanak – de még sokkal rosszabb, ha az is felvetődik, hogy utolsó gazember.

ALAPVONAL. Cseh Lászlónak a nemcsak legyőzhetetlen, de ’68–73 közt háton egyszerűen megközelíthetetlen Roland Matthest dobta ki „mélytudati mércéül” a sors! Bizony, a sors, a nagy rendező, ami – meglehet – mégiscsak ismétli önmagát néhanap.

ALAPVONAL. Szoboszlai érdemi pályafutása épp csak elkezdődött, maga is még innen van a húszon, előtte az élet, a karrier gerince.

ALAPVONAL. Egy olyan edző, aki a holland labdarúgás rendszerében nőtt fel, majd Barcelonában egy másik futballkultúrában és -érzésben is igazi kedvenccé vált, képesnek tűnik „újrafogalmazni” egy arra készen álló Messit. Ha mindkettőjüknek sikerül túllépni az egójukon, mert egyelőre a futballista távozási szándéka a hangosabb az éterben.

ALAPVONAL. A korábbi játékos-fiatalszabály mintájára érdemes lenne arra is ösztönözni a futballklubokat, hogy egy harminc év alatti edzőpalántát is foglalkoztassanak a felnőttkeret stábjában.

ALAPVONAL. A Bayern Münchennél a 2013-as triplázással ellentétben most még csak irányváltásra sem kell felkészülni. Flicknek »csak« csiszolnia kell a már így is tökéletesre hajazó művén.

ALAPVONAL. Koronaként jöjjön Albert véleménye egy Hoffer Józseffel közösen írt kiadványból: »Balczó Bandinak (...) töretlen küzdőképességét, harci szellemét, lankadatlan szorgalmát, teljes odaadását ma már a futballsport követelményeként említeném«.

ALAPVONAL. Ne a bár előtti, hanem a pályán mutatott produkcióra tessenek gondolni! Innentől kezdve vegytiszta erkölcsi kérdésnek tartom Maguire történetét.

ALAPVONAL. Azt senki sem mondja, hogy (ön)ismeret, (ön)erő, (ön)fegyelem és olykor-olykor (ön)kritika nélkül biztosan nem sikerülhet megvalósítani az álmokat. Futva főleg nem...

Pirlók már nincsenek. Az az egy, aki maradt, nem beszélhet a játékával, és nagy kérdés, képes lesz-e megtanulni másik nyelvet.

ALAPVONAL. Kulcsár Gergelyt valószínűleg nagyon szerették, becsülték: a magyar csapat zászlaját három alkalommal ('64,'68,'72) vitte az olimpiai megnyitón.

ALAPVONAL. Az úszás példát mutatott arra, hogy talpra lehet állni, nem önmegvalósításra törekvő klasszis edzőkkel és klasszis versenyzőkkel. … Úgy jó, ha a múlt nem nosztalgiát szül, hanem tanulságot.

ALAPVONAL. Mintha halottas házban járnék. A gólokat is csak lábujjhegyen, suttogó hangon, visszafojtott lélegzettel nézem meg újra és újra, mintha olyan dolgot művelnék, ami a kegyeletsértés határát súrolja.

ALAPVONAL. Gulácsit egyelőre nincs, ami kísértse. Agykontrolltanfolyamot végzett, a gyermekkori matekverseny győztese máig pallérozza az elméjét. ... Kedden védeni fog a BL elődöntőjében.

ALAPVONAL. Szemléleti infantilizmus bizony az is, ha az 1953. november 25-én Londonban játszott angol–magyart egy semmit sem érő – mert ma „tét nélkülinek” tetsző – barátságos mérkőzésnek látja valaki csupán.

ALAPVONAL. Sportolóként balkezesnek (ballábasnak) lenni mindenképpen kedvezőbb, mint az élet más területén. Innen is kitetszik, hogy a sport igazi csoda, ahol a hátrány előnnyé változik.

ALAPVONAL. A Honvéd helyében csak azért is szembementem volna a furcsa szabállyal, akár a kizárást kockáztatva is, hogy felhívjam a figyelmet erre a képtelen helyzetre.