Négy bringa, ami más, mint a többi

Rekumbens, vagyis fekvőkerékpár

Guruló fotelnek is nevezhetnénk, de erre biztosan felhördülnének azok, akik több ezer kilométert tekertek már le ezzel a csodabicajjal (fent). A rekumbensnél nem alattunk, hanem előttünk található a hajtás, a nyereg helyett pedig egy akár fekvő pozícióig is hátrahajtható ülés szolgálja a kényelmünket. Legtöbbször háromkerekű. Sokan visszapillantó tükröt is szerelnek a rekura éppen azért, mert a fej hátraforgatása – a test alacsony elhelyezkedése vagy az ülés háttámlája miatt – ez esetben nem hatékony módja a térbeli tájékozódásnak.

A legtöbb kerékpárversenyen a szabályozás miatt nem találkozhatunk rekuval, de rengeteg túrakerekes választja a bringázásnak ezt a formáját. Pluszérdekesség, hogy hason fekve tekerhető rekumbens is létezik.

Egykerekű

A monociklivel vagy uniciklivel sokan legfeljebb cirkuszi artisták kellékeként találkoznak, de azért jó tudni, hogy néhányan az egykerekesek közül ma már komoly MTB-versenyeken is simán rajthoz állnak. Annál is inkább, mivel a monociklizés gyakorlatilag önálló sporttá fejlődött a kilencvenes években. Az imént említett, szó szerint hegyen-völgyön átrepesztő egykerekűzők a Muni (Mountain Unicycle) sportágnak hódolnak nagy szenvedéllyel, de létezik a műfaj freestyle és street változata is, ahol inkább a trükkök vannak előtérben. De olyan monoőrült is van, aki tényleg szeret veszélyesen élni, ezért a városi közlekedéshez választja az egykerekűt.