Idegesítette, hogy nem éri utol az előtte lévőt – ötödik lett Andorrában

Erős mezőnyben, nehéz pályán ért el előkelő helyezést az UTMB by Andorra nyolcvan kilométeres távján. Gyanítom, elégedett az eredményével.

Futottam már jónéhány helyen, de ez az egyik legkeményebb pálya – mondta a Csupasportnak Fazakas Bíborka, aki 10:51:17-es idővel az előkelő ötödik helyen végzett a hölgyek közöt az UTMB by Andorra 80 kilométeres távján, a 40-44-es korosztályban pedig első lett. – Az elejétől a végéig nagyon figyelni kellett, hatalmas hegyek vannak, felfelékkel és lefelékkel tarkítva. Olykor valódi kőtengeren kellett futni. De ilyen a terepfutás, ezért szeretjük. Másodszor vettem részt ezen az eseményen, most harminc másodperccel megjavítottam az előző időeredményemet, de azt érzem, hogy egy órával is tudnék jobbat menni – bőven maradt még benne. 

 Ez ötven kilométernél történik, eddig mindig jóval harminc Celsius fok felett volt a hőmérséklet. De jó lenne egyszer hűvösebb időt kifogni, akkor semmi baj nem lenne. Egyébként sokan mondják, hogy van egy angol verseny, ahol rossz az idő, nagy a sár – az való nekem. Visszatérve, addigra már szétszakadt a mezőny, mindenki kedvesen segíteni akart a pontokon, de egyszerűen nem tudtam semmit bevinni, csak mentem tovább. Az örömteli, hogy a gyomorproblémával együtt sem kellett belesétálnom, végig futottam. Ettől szép ez a sport, vannak elvárásaim magammal szemben.

Elégedett azért saját magával?

Az eredmény miatt elégedett is lehetnék, de nem vagyok az, ugyanis legalább egy óra benne maradt. Persze, örülök, azonban tudok én ennél jobbat is menni, de a terepultrázás teljes mértékben kiszámíthatatlan. Verseny közben értelemszerűen a korosztályos eredményeket nem tudom követni, az összes női futót látom. Órákig a hatodik helyen haladtam, mögöttem szorosan jött a hetedik, majd következett a lejtő, ahol erőre kaptam és megelőztem az ötödiket. Sőt, a negyedik lány is éppen csak előttem volt, idegesített is, hogy nem értem utol. Ezen a versenyen az első öt helyezett dobogós, így én is odaállhattam. Ennek természetesen örültem.

Miután fejbe ütötte a meleg, nem evett és nem ivott semmit?

Ha egyszer beáll a gyomrom, akkor nem tudok sem inni, sem enni. Nem is próbálom már, mert tudom, hogy hányingerem lenne. Próbálom gyakorolni ezt a helyzetet, és akkor talán egyre jobb teljesítményt tudok nyújtani, ha legközelebb előjön.