Autósport: Szujó Zoltán nem marad az MNASZ élén
Szujó Zoltán Facebookon közzétett levelét tartalmi változtatás nélkül közöljük:
„Hamarosan tisztújítás következik a Magyar Nemzeti Autósport-szövetségben. Hosszas mérlegelés után arra a döntésre jutottam, hogy nem indulok el újabb négyéves ciklusra az MNASZ elnöki posztjáért. A tisztújításig, tehát 2026. december 1-ig természetesen legjobb tudásom szerint ellátom az elnöki feladatokat, a nyitott kérdéseket igyekszem megnyugtatóan lezárni. Azért is tartom fontosnak, hogy döntésemet időben bejelentsem, mert így az elnöki tisztségért induló jelölteknek elegendő idejük lesz bemutatkozni a tagság előtt, megismertetni elképzeléseiket a szövetség tagjaival.
Az elmúlt négy év rendkívül turbulens időszak volt. Számos nehéz döntést kellett meghoznunk, régi problémákkal kellett szembenéznünk, és sokszor a sportág jövőjét érintő alapvető kérdésekre kellett választ keresnünk. Ebben az időszakban szolgálhattam a magyar autósportot, és ezt hatalmas megtiszteltetésnek tartom. A legnehezebb pillanatokban sem merült fel bennem a lemondás gondolata. Amit vállaltam, azt tisztességgel végigcsinálom.
Négy éven keresztül következetesen ugyanazt mondtam: újjá kell építenünk a magyar autósport kultúráját. Ez számomra nem csupán egy jól hangzó mondat volt, hanem egy irány, amelyet a munkám során követni próbáltam. Több átláthatóságot, több párbeszédet és egymás iránti nagyobb tiszteletet szerettem volna elérni sportágunkban. Továbbá a teljes megtisztulást, különösen az egyik legnépszerűbb és legnépesebb szakágunkban, a rallyban.
Sokan már az első pillanattól értették, mit jelent ez. Mások számára talán csak “menet közben” vált nyilvánvalóvá, hogy milyen értékekben hiszek, és valójában mit jelent számomra a magyar autósport kultúrájának újjáépítése. Nekik őszintén köszönöm a bizalmat, a támogatást és azt, hogy partnerként álltak mellém-mellénk. Voltak persze olyanok is, akik nem tartották magukat korábbi ígéreteikhez, és ezzel a szövetség működőképességét is veszélybe sodorták. Bár nem volt könnyű, ezeket a döntéseket minden esetben elfogadtam és igyekeztem nem ítélkezni – sem szűk körben, sem pedig nyilvánosan.
Hiszem, hogy az elmúlt négy évben rengeteg eredményt értünk el: javult a sportágon belüli kommunikáció, több lett a párbeszéd, minden eddiginél jobban bekapcsolódtunk a nemzetközi sportszakmai életbe, új sportbírók százait képeztük ki, és sok olyan folyamat indult el, amelyre a jövőben lehet építeni. Ugyanakkor az elmúlt 4 évben azt is megtapasztaltam, hogy az autósport minden szépségével, szenvedélyével és különleges közösségi erejével együtt időnként rendkívül mérgező közeggé tud válni.
A véleménykülönbség természetes. A vita is az. De amikor a párbeszéd helyét a személyeskedés, a sértettség és egymás folyamatos támadása veszi át, annak végül nem egy ember, hanem az egész sportág látja kárát. Különösen igaz ez az online térben, ahol egy-egy mondat vagy bejegyzés óriási károkat tud okozni. Egy sportág nem tud erősödni, ha közössége folyamatosan rombolja önmagát. Látom, hogy a személyem a legnagyobb igyekezetem ellenére sem tudja megteremteni azt az egységet, amelyre a magyar autósportnak szüksége van. És ezt az összefogást, a sportág jövőjét sokkal fontosabbnak tartom saját, egyéni ambícióimnál.
Van egy másik, gyakorlati oka is a döntésemnek: társadalmi munkában már nem tudok beletenni annyi energiát, amennyi az autósport egyetlen hazai sportági szakszövetségének professzionális irányításához szükséges. A Magyar Nemzeti Autósport-szövetség vezetése teljes embert kíván, a szemléletváltás, a kultúraépítés pedig pláne. Ezért döntöttem úgy, hogy nem kérek felhatalmazást újabb négy évre.
Köszönöm mindazoknak, akik ebben a rendkívül nehéz és sokszor viharos időszakban mellettem álltak. Köszönöm azoknak is, akikkel nem mindenben értettünk egyet, de képesek voltunk egymással beszélni, a sportág érdekeit szem előtt tartva közösen kompromisszumokat és döntéseket hozni, vagy legalább egyszer-egyszer egy jót szakmázni. Büszke vagyok arra, amit közösen elértünk. Továbbra is hiszem, hogy a magyar autósportnak van jövője. Ehhez azonban nem egymást kell legyőznünk, hanem újra meg kell tanulnunk közösen építkezni.
Az autósporttól természetesen nem búcsúzom. Ezt a világot ugyanúgy szeretem, mint korábban, és ez aligha fog megváltozni attól, hogy milyen tisztség szerepel – vagy éppen nem szerepel – a névjegykártyámon. Ki tudja, egyszer talán sportbíróként tűnök fel valamelyik versenyen… Ígéretem: akkor megpróbálok ugyanolyan megértő lenni az adott szervezővel, a versenyzőkkel és az aktuális elnökkel, amilyen megértést én is mindig reméltem másoktól. A magyar autósport összes szereplőjének biztonságos és izgalmas versenyeket, nyugodt és kiszámítható éveket, a sportág mindenkori irányítóinak pedig kitartást és bölcs döntéseket kívánok!”
