Röplabda: visszatért a kispadra a sportág legendája

„A gödöllői klub egyik vezetőjével, Körösfői Lászlóval sokszor beszélgettünk szakmai kérdésekről, és olyankor mindig elmondtam a véleményemet – mesélte Tatár Mihály. – Egyszer aztán nekem szegezte a kérdést, hogy segítenék-e a klubnak. Azt válaszoltam, hogy rám bárki bármikor, bárhol számíthat, nagyon szívesen segítek! Néhány napja történt a konkrét megkeresés, bízom benne, hogy rutinommal, hozzáállásommal eredményesek leszünk. Ez persze nem elsősorban az egyesület vezetésén és rajtam fog múlni, hanem a játékosokon. Körösfői hosszabb távú együttműködésről is beszélt, de most a pillanatnyi tűzoltás a legfontosabb feladat!”A 72 éves Tatár azt tervezi, hogy minden edzésen melegítőruhába öltözik, és maga mutatja be a gyakorlatokat! „Ütni-vágni fogom a hölgyeket a labdával – mondta az edző. – Játékosaim közül Vargáné Rácz Mártát, Hajdúné Kurucz Ágnest és Bajáriné Pesti Anikót jól ismerem, ugyanakkor a többieket is láttam már játszani, hiszen a közelmúltban is rendszeresen jártam a rangadókra! Pénteken mutatnak be hivatalosan a csapatnak, s hétfőn tartom az első edzést.”Tatár aktív pályafutása során 265 alkalommal játszott a válogatottban (1956–1973 között). Négyszeres bajnok, ötszörös Magyar Népköztársasági Kupa-győztes, a Budapesti Spartacus és a Budapesti Honvéd játékosa volt. Vezéregyénisége volt az Európa-bajnokságon 1958-ban ötödik, 1963-ban második, a világbajnokságon 1960-ban hatodik, az olimpián 1964-ben hatodik helyen végző nemzeti csapatnak. 1958-ban az Európa-bajnokság legtechnikásabb játékosa, 1962-ben a világbajnokság legjobb támadójátékosa, négyszer volt hazánkban az év legjobb röplabdázója.Edzőként is sikeres volt, az Eger női csapatával két bajnokságot és két Magyar Kupát nyert. A Bp. Honvéd férfiegyüttesénél kezdte 1975-ben, a Tungsramnál és az Újpesti Dózsánál szintén férfiakkal, a BVSC-nél és Dunavarsányban nőkkel foglalkozott. Mindkét nem felnőttválogatottját, sőt az ülőröplabda-válogatottat is irányította szövetségi kapitányként.