Bandy: Ádámfi Attila maradt a nemzetközi szövetség alelnöke

A magyar sportdiplomatát a FIB Almatyban rendezett hétvégi kongresszusa erősítette meg pozíciójában újabb négy évre.

A tisztújítás kazahsztáni színhelyén rendezték meg a jéglabdázásnak is nevezett sportág idei világbajnokságát, amelynek első helyéről döntő mérkőzésén Svédország 4–3-ra nyert Oroszország legjobbjai ellen.

Ádámfi Attila az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a hatcsapatos A csoport mellett lebonyolították az öt nemzeti válogatottat felvonultató B csoport küzdelmeit is, itt a magyar nemzeti csapat a bronzérmet szerezte meg Fehéroroszország és Kanada mögött.

A világszerte mintegy hétmillió ember művelte bandyt futballpálya nagyságú jégfelületen játsszák, s ebben a csapatsportban a korcsolyát viselő játékosok ütőkkel próbálják a labdát az ellenfél kapujába juttatni. Egy csapatban tizenegyen vannak, tíz mezőnyjátékos és egy kapus. Egy mérkőzés két, egyenként 45 perces félidőből áll. Az első jéglabda-mérkőzést két klubcsapat között 1875-ben játszották, Londonban. Az 1952-es téli olimpián a bandy bemutató sport volt, és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elfogadta olimpiai sportágként, de nem része a hivatalos ötkarikás programnak. A nemzetközi szövetség 1955-ben alakult meg, jelenleg 25 tagországa van. 1957-től rendeznek világbajnokságot férfiak, és 2004-től nők számára. A Magyar Bandyszövetség 1988-ban jött létre, a férfiválogatott 1991-től vesz részt a vb-ken.