Triatlon: Peking Balatonfüreden

Igaz, az idei világbajnokság helyezései (53., 60. a férfiaknál, 50., 56. hely a nőknél) nem túl biztatóak, de amint Lehmann Tibor szövetségi kapitány elmondta, az extrém, hegyes pálya egyáltalán nem feküdt a mieinknek.

A jövő évi dániai Eb és hamburgi vb sík terepe egyértelműen nagyobb reményekkel kecsegtet - azt pedig már most lehet tudni, hogy a pekingi pálya e tekintetben nem jelent extra kihívást.

Sőt, a mieink akár rá is állhatnak az olimpiai útvonal ritmusára, minthogy Balatonfüreden egy, a pekingire nagyon „rímelő” pályát talált a szövetség, 2008-ig ott is rendezik az országos bajnokságokat.

(Persze, külsőségekben nem idézi az olimpiai helyszínt a füredi: a Peking mellett, egy víztározóban és akörül megrendezendő versenyre a kínaiak építettek egy 500 méter hosszú, 25 méter széles pontonhidat, amelyet lebetonoztak a futáshoz és a kerékpározáshoz, ezzel érve el, hogy a tározó gátjára épített 30 ezres tribünről az olimpiai triatlonviadal felét láthatják a helyszínen szurkolók!)

Kuttor Csaba és Szabó Zita a vb-erősségű mezőnyben a 25. hely környékén zárt a legutóbbi pekingi versenyen, azaz a megfelelő helytállásra van esély - bár a kvalifikáció sokkal keményebbnek ígérkezik, mint volt 2004 előtt.

Ettől függetlenül nagy elszántsággal készülnek a mieink, a belvillongások megszűntek, a különböző klubokból érkező hárompróbások normális hangulatban tudnak együtt edzeni.

Ráadásul Györe István keretorvos finoman jelezte: „azzal, hogy más országokban egyre komolyabb doppingvizsgálatok zajlanak, mi is közelebb kerülhetünk az elithez”.

A doktor ezzel arra célzott, hogy az idei vb-t megnyerő angol triatlonosról kiderült, görbe utakon járt, így ő például biztosan nem lesz ott a pekingi olimpián. Mifelénk a sportolókat igen kemény kontroll alatt tartják, a szövetség ebben a szezonban önerőből 40 vizsgálatot végeztetett el, a vezetők pedig bizakodnak, a tiszta versenyzés is meghozza majd a megfelelő eredményt.