Rendkívül jól akklimatizálódott a magyar válogatott a körülményekhez, hiszen közel 30 órás utazást, illetve három edzésnapot követően kellett helytállnia az első megmérettetésen.
A magyar csapat már a rajtnál robbantott, mintha nem is kétezer méteren indult volna. Gyönyörű, erős és gyors evezést láthatott a közönség, lendületes ritmusra, és nem utolsósorban fegyelmezett összhangban lapátoltak a mieink. Kívülről még csak megerőltetőnek sem tűnt, úgy haladt a hajó.
Azonban így is iszonyú erőfeszítés kellett ahhoz, hogy a magyar válogatott a táv felénél beérje, majd megelőzze az előtte indított makaóiakat. A lendület az előzést követően sem fogyott el a legénységből, az utolsó ötszáz méteren az ausztrálokat is sikerült befogni, egy hajó híján őket is megelőzték a magyarok.
A magyar válogatott végül három másodpercnyi különbséggel megelőzte a házigazda Egyesült Államok csapatát és világbajnok lett.
| Bán Zoltán, Bocsor Balázs, Dombi Miklós, Dóri Balázs, Farkas András, Farkas Gábor, Farkas Péter, Hegyi László, Horváth Zsolt, Kovács András, Kronecker Gábor, Lelkes Gábor, Molnár Gábor, Nagy Gergely, Petre Sándor, Rácz Attila, Rácz Tamás, Selmeczi Gábor, Szabó Gábor, Szigeti Péter, Szíjártó Péter, Török Tibor, Vingler Márk, Zombori Tibor; Sziklenka Rita (dobos); Sziklenka László (kormányos) |
