Sportgazdaság: a TAO visszavetette a szponzorációt
A társasági adóból való részesedésre tavaly 1.300 pályázat érkezett, ezek közül ezer – főleg önkormányzati – pályázó 3 millió forint alatti támogatást kért, hogy működni tudjon a helyi focicsapat – mondta Tarsoly Csaba, a Győri ETO FC elnöke, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnökségi tagja.
A társasági adóból támogatandó öt látványsportágban – futball, vízilabda, kosár- és kézilabda, valamint jégkorong – a pályázati pénzből az infrastruktúrát, valamint az utánpótlást lehet támogatni, a versenysportot nem. Erre a területre jönnének be a szponzorok, akik viszont a társasági adóból való részesedés megteremtése után szinte eltűntek a sportpiacról.
Az infrastruktúra támogatása azért szükségszerű, mivel az említett látványsportok a világon mindenütt pénzt termelnek, de megfelelő stadionok nélkül ez nem megy – vázolta a helyzetet Szalay Ferenc.
A szponzorálás hatékonyságát ma sem a szponzor, sem a támogatott nem méri, pedig vannak erre kidolgozott eljárások – közölte Berkes Péter, a Semmelweis Egyetem adjunktusa. A szponzor által megcélzott csoport a szurkolóké – tette hozzá –, ha ők nincsenek, akkor a szponzor kidobja a pénzét. A másik probléma ezen a területen, hogy nincs minőség és eladható termék sem.
Szóba került a rendezvényen a versenysportok közvetett nyeresége. A Formula-1-es verseny például 6.1 milliárd forint befektetéssel 20 milliárd forintot hoz az országnak, ennek kétharmada az adó- és járulékbevétel, egyharmada pedig országimázs.
A szponzoráció tipikus eszköze, hogy egy élsportolót reklámarcnak használ a támogató cég. Ezzel az a gond, hogy ha az illető magánéletéről negatív hírek jelennek meg, az rontja a támogató cég értékét – vetette fel Berkes Péter.
