Indul a „Vizer-vb” – Szöllősi György jegyzete

Meggyőződésem, hogy még sportrajongó honfitársaink nagy része sem méri föl, mekkora esemény a ma kezdődő dzsúdó-világbajnokság. Jelentőségében majdnem a nemrég véget érő FINA vizes világbajnoksághoz mérhető. A cselgáncs ugyanis az egyik igazán globális sportág, amelyet nemcsak mindenütt űznek, hanem az utóbbi években a versenyrendszer és a gazdasági háttér is hatalmas fejlődésen ment át, mindenekelőtt a sportágat tíz éve irányító elnök, Marius L. Vizer avagy Vizer László Máriusz munkájának köszönhetően. A nagyszalontai illetőségű, osztrák állampolgárságú, magyarul is jól beszélő sportvezető Budapestről irányítja a sportágat, a hazai sportéletben mégis kicsit még mindig kívülállónak számít. Ezen talán változtat a ma kezdődő vb, amelyre a dzsúdósok hozzák ide a világ legnagyobb országának elnökét, Vlagyimir Putyint, miközben a világ legerősebb országának hatalmi jelképe, az amerikai CNN televíziós csatorna folyamatosan vetíti a budapesti vb reklámfilmjét Halászbástyával, Lánchíddal, magyar zászlókkal, Hősök terével. Erre még a vizes vb sem volt képes, jóllehet az is hatalmas, az egész világon figyelemmel kísért esemény volt, és az óriástorony-ugrás lenyűgöző képsoraival – az Országházzal a háttérben – szinte mindenki találkozott. A CNN-együttműködést az újraválasztott Marius Vizer jelentette be a Nemzetközi Cselgáncsszövetség pesti közgyűlésén, amelyről a tekintélyes Inside the Games olimpiai internetes szaklap tudósítója azt a jelentést küldte a világba, hogy ha Budapest még versenyben lenne, éppen ezekben a napokban léphetne elő a 2024-es olimpia legesélyesebb házigazdajelöltjévé. Miközben ugyanis az olimpiarendezésről döntő perui NOB-közgyűlés tagjait tilos meghívni a pályázó városokba, az megengedett, hogy nagy sportversenyekre odautazzanak. Vagyis aki nem volt itt a NOB-tagok közül a vizes vb-n, itt lesz a cselgáncs-világbajnokságon, és eddig mindenkit lenyűgözött a magyar főváros (Thomas Bach elnök mindkét eseményen tiszteletét tette, teszi).

A legutóbbi olimpián 136 országból érkeztek dzsudokák, 26 ország nyert érmet, 41 ország képviselői vívtak legalább negyeddöntőt, azaz ebből is látszik, hogy mindenki magáénak érzi a sportágat. És nemcsak a Távol-Keleten, hanem mondjuk Franciaországban is milliók cselgáncsoznak. Amikor az EYOF-on felvonultak a résztvevők a nyitóünnepségen, a zászlóvivő legalább az országok felénél cselgáncsozó volt, és miközben sok hagyományos „magyar” sportág olimpiai műsoron tartásáért remegnünk kell, a dzsúdó bővíteni tudta az olimpiai jelenlétét: ezentúl csapatban is versenyeznek az érmekért a játékokon.

Bár ma még a pesti polgár talán kevésbé érzi magának a dzsúdó-világbajnokságot, mint amennyire közös ügy volt a vizes vb, reméljük, hasonlóan népszerű és sikeres lesz a „Vizer-vb” is.

A legutóbbi olimpián 136 országból érkeztek dzsudokák, 26 ország nyert érmet, 41 ország képviselői vívtak legalább negyeddöntőt, azaz ebből is látszik, hogy mindenki magáénak érzi a sportágat. És nemcsak a Távol-Keleten, hanem mondjuk Franciaországban is milliók cselgáncsoznak. Amikor az EYOF-on felvonultak a résztvevők a nyitóünnepségen, a zászlóvivő legalább az országok felénél cselgáncsozó volt, és miközben sok hagyományos „magyar” sportág olimpiai műsoron tartásáért remegnünk kell, a dzsúdó bővíteni tudta az olimpiai jelenlétét: ezentúl csapatban is versenyeznek az érmekért a játékokon.

Bár ma még a pesti polgár talán kevésbé érzi magának a dzsúdó-világbajnokságot, mint amennyire közös ügy volt a vizes vb, reméljük, hasonlóan népszerű és sikeres lesz a „Vizer-vb” is.