Dopping: minden képlékeny – honnan zárják ki az oroszokat?

Kivételekből nincs is olyan kevés, hiszen a tiltás nem érinti a selejtezősorozatokat, nem vonatkozik a jövő évi labdarúgó Európa-bajnokság szentpétervári mérkőzéseire, valamint a 2021-es labdarúgó BL-döntőre, amelyet szintén Szentpétervár rendez (az UEFA nem tartozik a WADA által elismert szervezetek közé). A tiltás nem vonatkozik azokra a sportolókra, akik bizonyítani tudják, hogy nem vettek részt a laboratóriumi eredmények manipulálásában, ezért ők függetlenként indulhatnak a világversenyeken.

A hétfői döntésből ugyanakkor biztosan kiolvasható, hogy Oroszország az elkövetkező négy évben nem vehet részt a tokiói olimpián, a 2022-es pekingi téli játékokon és a katari labdarúgó-vb-n.

Vagy mégis?

A JÉGPÁLYÁN: AZ OROSZ CSAPAT!

Ha a döntés jogerőre emelkedik így, ebben a formájában, máris kvótát érő helyre lép például elő női kard- és férfi párbajtőrcsapatunk – noha még hátravan három verseny a kvalifikációs időszakból, vagyis ez valójában nem jelent semmit, ám az, hogy egy esetleges nagy rivális kiesik, illetve kiesne a kvótáért zajló harcból, nagyon nem mindegy. De a Nemzetközi Vívószövetségnek is van beleszólása a dologba, elnökét pedig Aliser Uszmanovnak hívják. S bár az úriember üzbég származású, az elmúlt években rengeteg pénzt ölt a sportágba, így elképzelhetetlennek tűnik, hogy áldását adja a döntésre. És ha rászorulna, még hivatkozni is tudna egy múltbéli történetre, például arra, hogy hasonló büntetés hatálya alatt az orosz jégkorongcsapat jégre léphetett a pjongcsangi olimpián.

Hokiban nagyon is „élő” nagyhatalom Oroszország, minden létező tornának esélyesként fut neki, így lesz ez a két hét múlva, karácsonykor Csehországban kezdődő U20-as fiú elit-világbajnokságon is, amelyre nyilván még Oroszország néven, zászlóval, színekkel, címerrel nevezett a csapat, és mivel a WADA-döntés elleni fellebbezési határidő a legvalószínűbb információ szerint december 26., ráadásul a Nemzetközi Jégkorongszövetség (IIHF) eseményei jelen tudásunk szerint nem tartoznak a tiltás hatálya alá, hokieseményen továbbra is „normálisan” szerepelhetnek az oroszok. Már ha nem a 2022-es téli olimpiáról beszélünk, ugye...

Az ugyanis a NOB rendezvénye – azon belül a jégkorongért hiába felel az IIHF –, de így volt ez 2018-ban Pjongcsangban is. Az más kérdés, ha fedőnéven is, de tavaly engedték nevezni az oroszokat, viszont a nemzet és a dopping kapcsolatrendszere jéghokiban sem makulátlan. Az idén nyáron például az NHL-es Washington Capitalsben légióskodó Stanley-kupa-győztes és kétszeres világbajnok Jevgenyij Kuznyecov kapott négyéves eltiltást az IIHF-től doppingvétség miatt, ami valójában kokainhasználatot takar. Ám mivel ez a tengerentúlon más büntetési kategóriába tartozik, nem a doppinghoz, az NHL-ben csak néhány meccset kellett mulasztania, amúgy vidáman játszhat évi 7.8 millió dolláros fizetéséért. De az „odaát” van, és a mostani WADA-döntéssel ő már duplán ki lesz tiltva Pekingből.

CSAK AZ A BIZTOS, AMI MEGTÖRTÉNT

Az egyes sportágak nemzetközi szövetségei máris hallatták hangjukat, a Nemzetközi Síszövetség (FIS) kedden kiadott közleménye leszögezi: amint a WADA döntése jogerőre emelkedik, a szervezet alá tartozó sportágak 2021-es és 2023-as világbajnokságain is érvényesítik az orosz sportolókra és sportvezetőkre vonatkozó szankciókat – biztosítva az ügyben vétlen indulók jogainak védelmét. A 2025-ös szabadstílusú sí- és hódeszka-vb megrendezésére ugyanakkor Oroszország is beadta pályázatát – ezzel kapcsolatban a FIS a RUSADA fellebbezésének elbírálása után vár iránymutatást a WADA-tól.

A vizes sportokat tömörítő nemzetközi szövetség (FINA) döntéshozói néhány nap múlva értekeznek a témában – az ügy leginkább a vízilabdát érintheti. Bár ebben a sportágban csak az a biztos, ami megtörtént (lásd az olimpia rajtja előtt mindössze hét hónappal eldöntött csapatonkénti játékoslétszámot), jelen állás szerint a januári budapesti Európa-bajnokságon az orosz férfi- és női válogatott is teljes pompájában szerepelhet. Ha azonban bármelyik olimpiai kvótát szerezne akár az Eb-n, akár a tavaszi kvalifikációs tornán (valljuk be, erre a nőknek van inkább esélyük, de azért a férficsapat helyzete sem reménytelen), az ötkarikás indulás már esélytelen – legalábbis orosz színekben. Persze úszásban is egészen másként alakulnának a versenyek mondjuk Tokióban, ha nem indulhatnának az orosz csapatok, hiszen az ország váltói minden egyes számban megszerezték már az indulás jogát a kvangdzsui világbajnokságon.

A (műúszó)világ meg egyenesen kifordulna a sarkából, ha az orosz versenyzők nem tudnák bizonyítani, hogy megfelelnek a részvételhez szükséges feltételeknek abban a sportágban, amelyben az ezredforduló óta nyomasztó a fölényük. Vajon miként alakulnának az erőviszonyok a tokiói műúszóversenyeken azon nemzet sportolói nélkül, amely 2000 és 2016 között minden olimpiai versenyszámot megnyert?

MÉG ÉL A REMÉNY

Érintheti a birkózást is a döntés, nem is kicsit, hiszen a sportág hagyományosan az oroszok egyik legfőbb felségterülete – Rióban például toronymagasan végeztek az éremtáblázat élén. Az orosz ökölvívók éppen szerdán informálták arról az amerikai AP hírügynökséget, hogy nem indulnak a tokiói olimpián, ha nem vonják vissza az Oroszországra kirótt szankciókat. „Nem indulunk az olimpián zászlónk és himnuszunk nélkül” – jelentette ki Umar Kremljov, az Orosz Ökölvívó-szövetség főtitkára. Hozzátette, ha a szankciókat nem vonják vissza, az orosz bokszolók inkább elmennek profinak.

Fájó pont lehet Oroszországnak a tenisz. A tokiói olimpia versenyeit kemény pályán rendezik, a legjobb orosz férfi játékos, a világranglistán ötödik Danyiil Medvegyev idén döntőt játszott a szintén kemény pályás US Openen, tehát az esélyesek közé tartozik. A sportágat alaposan ellenőrzik, Medvegyevéknek bizonyára sikerül igazolniuk tisztaságukat, így független színekben ott lehetnek a mezőnyben.

Kerékpárban főleg pályán jók, a világbajnok Genyisz Dmitrijev Rióban bronzérmes lett sprintben, de országúton is vannak jó versenyzőik az oroszoknak: 2008-ban Pekingben bronzérmet nyert a mezőnyversenyben Alekszandr Kolob-nyev – aki arról is híres, hogy a 2011-es Tour de France-on övé volt az egyetlen pozitív doppingeset... Jelenleg Ilnur Zakarin a legnagyobb nevük, akit négy éve szó szerint a Rióba induló gépről szedték le felszállás előtt, miután a McLaren-jelentés napvilágot látott, és ez azért sokatmondó.

Az orosz férfi kosárlabda-válogatott június végén vesz részt olimpiai kvalifikációs tornán, a spliti, vagyis horvátországi hatosban, ahol a házigazda, Brazília, Mexikó, Németország és Tunézia előtt kellene végeznie – lássuk be, erre vajmi kevés a sansz.

Habár a WADA hétfői döntése értelmében Oroszország nem vehet részt a 2022-es katari labdarúgó-vb-n, korai biztosra venni, hogy valóban lemarad a tornáról. A reményt főként az táplálja, hogy a FIFA egyelőre nem tette közzé hivatalos álláspontját az üggyel kapcsolatban. Pozitívan nyilatkozott Alekszej Szorokin, a 2020-as Európa-bajnokság orosz szervezőbizottságának elnöke is, aki az rt.com oldalnak elmondta, hogy a labdarúgásnak több szempontból is különleges a helyzete.

„Csak spekulálni tudok, de a kétezerhúszas Európa-bajnokság nem világesemény és nem is multisport-rendezvény, ezért maradhatott ki a szankciókból – nyilatkozta. – Mivel a kétezerhuszonkettes katari világbajnokság selejtezője szintén a kontinenst érinti, és az Európai Labdarúgó-szövetség hatáskörébe tartozik, azon jó eséllyel részt vehet Oroszország. Az utóbbi években szorosan együttműködtünk a FIFA-val, labdarúgóinkat fokozottan ellenőrizték, de egyetlen doppingteszt sem zárult pozitív eredménnyel. Bízunk benne, hogy sikeres kvalifikáció esetén részt vehetünk a tornán.”

Az összeállítást készítette: Győri Ferenc, Kohán Gergely, Kovács Erika, Nagy Zsolt, Pircs Anikó, Szűcs András, Zsoldos Barna