Konferencia: a nők sportban betöltött szerepét elemezték
A kedd délutáni eseményen Szabó Lajos, a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum igazgatója A nők szerepe a sportban, sport és globalizáció címmel tartott előadásában azt vizsgálta, hogy az egyes sportágakban mikor jelentek meg a nők Magyarországon. Kiemelte a tornát és a korcsolyát, azt a két sportágat, amelyet Magyarországon először űztek professzionális szinten nők. Érdekességként pedig megemlítette, hogy az 1840-es évektől már olyan sportágakban is bekapcsolódtak a nők, mint a sportlövészet és a kerékpározás.Szabó Lajos, a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum igazgatója A nők szerepe a sportban, sport és globalizáció címmel tartott előadásában azt vizsgálta, hogy az egyes sportágakban mikor jelentek meg a nők Magyarországon. Kiemelte a tornát és a korcsolyát, azt a két sportágat, amelyet Magyarországon először űztek professzionális szinten nők. Érdekességként pedig megemlítette, hogy az 1840-es évektől már olyan sportágakban is bekapcsolódtak a nők, mint a sportlövészet és a kerékpározás.
Szabó Lajos beszélt a két világháború között működő sportegyesületekről, majd összegzésként megemlítette, hogy ma már nemcsak versenyzőként, hanem versenybíróként, vezetőként, edzőként is jelen vannak a sportban a nők. Sőt, szerepet játszanak a sporttudományban, a sportgazdaságtanban és a sportmédiában is.
Csisztu Zsuzsa, a Magyar Sportújságírók Szövetségének alelnöke A női sportolók láthatósága, nők a sportmédiában című előadásában elhangzott, hogy világszinten csupán nyolc százalék a nők aránya a sportmédiában. Érdekességnek nevezte, hogy Ázsiában több mint ötven, Afrikában körülbelül negyven százalék a nők részvétele a sportújságírásban. A sportmédiában közvetített események 11 százaléka szól nőkről, tehát jóval kevesebbet szerepelnek a képernyőkön, mint a férfiak. Megdöbbentőnek nevezte, hogy az elmúlt 25 év kutatása szerint az amerikai sportmédiában kettő-négy százalékban jelentek meg a női sportok, míg Európában ez az arány négy százalék.
Alapvető oknak nevezte, hogy a sportmédiát férfiak „csinálják", így az ő érdeklődési körüknek megfelelő sportok kerülnek képernyőre vagy az újságokba. Megítélése szerint az arányjavítás eszköze lehet a kifejezetten nők részére szóló sportújságíró képzés, illetve a téma napirenden tartása, továbbá megoldások keresése konferenciákon és a sportmédiában.
