Súlyemelés: büntetőjogi eljárást szorgalmaznak Aján ellen

Jósnő segítségének igénybevétele nélkül is várható volt, hogy a Richard McLaren által csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentés megismerését követőn csak idő kérdése, hogy valaki felvesse Aján Tamás, a Nemzetközi Súlyemelő-szövetség (IWF) április 15-én lemondott elnökének büntetőjogi felelősségre vonását. Még abban is csaknem biztosak lehettünk, hogy nem a január 22. óta ügyvivő elnökként tevékenykedő Ursula Papandrea mondja ki először a bűvös mondatot, hanem valaki(k) azok közül, akik az elmúlt években élesen bírálták az IWF-et és annak magyar vezetőjét.

Így is lett, szombaton világgá repítették a hírt, amely szerint Makszim Agapitov, az orosz és Christian Baumgartner, a német szövetség elnöke is Aján Tamás büntetőjogi számonkérését sürgeti. Csak emlékeztetőül: a kanadai jogász által vezetett vizsgálócsoport arra jutott, hogy – és most csak válogatunk a megállapítások között – a magyar sportdiplomata autokratikus módon, a félelem kultúráját meghonosítva vezette a szervezetet, amelynek elnöksége gyakorlatilag feleslegessé vált; teljhatalmat élvezett az IWF pénzügyei felett; az IWF 10.4 millió dollárral nem tud elszámolni; Aján Tamásnak és a szervezetnek felróható, hogy számos esetben manipulálták a doppingvizsgálatok eredményét; a nyomozás során 40 olyan eltussolt doppingvétséget találtak, amelyeket nem vizsgáltak ki megfelelően; az IWF pénzügyeit rendezetlennek találták; Aján Tamás bizonyíthatóan titkos bankszámlával rendelkezett; két jelöltről is kiderült, hogy pénzért bevásárolta magát az elnökségbe.

Az Orosz Súlyemelő-szövetség elnöke, Makszim Agapitov úgy fogalmazott: „A vizsgálati eredmények ismeretében Aján Tamás ellen nemcsak lehetséges, hanem egyenesen szükséges is megindítani a büntetőjogi eljárást.”

Érdekes kapocs a most történtekkel, hogy az 1994-ben tiltott szer használata miatt két évre eltiltott, 1997-ben világbajnokságot nyerő Agapitov 2016 decemberében, az államilag finanszírozott orosz doppingolásról a leplet lerántó McLaren-jelentés második részének nyilvánosságra kerülése pillanataiban éppen Aján Tamáshoz repült Budapestre. Akkoriban gyakran egyeztetett az IWF immár volt elnökével, hogy miképpen lehetne utat törni a tiszta súlyemelés felé. Ugyanő 2019 augusztusában kifakadt, hogy az IWF antidoppingpolitikája inkvizíciós jellegű: nem fair, igazságtalan, jogellenes – egyúttal megjegyezte, „élet-halál kérdésekben” kihagyják a döntésekből az elnökség tagjait, új vezetőre van szüksége az IWF-nek.

Christian Baumgartner már 2012-ben szteroid-világszövetségnek nevezte az IWF-et, és most megdöbbent, hogy az általa korábban véltnél is több, mintegy 10 millió dollárral nem tud elszámolni a szervezet. Az elnökségi tagságát a 2017-es tisztújító (megvásárolt szavazatokkal „tarkított”) kongresszuson elvesztő német sportdiplomata egyik fontos forrása volt a januárban bemutatott ARD-dokumentumfilmnek – ennek nyomán kérte fel McLarent az ügyvivő elnök Papandrea, hogy vizsgálja ki a filmben megfogalmazott vádak megalapozottságát.

Nos, McLaren szűk négy hónap után 122 oldalas jelentést tett le az asztalra, és most szintet léphet a történet: kezdeményezhetik a büntetőjogi felelősségre vonást.

De vajon mit tervez Papandrea?