Sólyom Ilona 1926. október 25-én született a Temes megyei Boksánbányán háromgyermekes családban – írja cikkében a szövetség honlapja. – Sportpályafutása az asztalitenisz és a teniszpálya vonzásában zajlott. A két sportág „versenyfutásában” az asztalitenisz győzött.
Sólyon Ilona már 1948-ban országos bajnoki bronzérmet szerzett női párosban, két évvel később pedig a budapesti világbajnokságon tagja volt az ezüstérmes magyar csapatnak (Farkas Gizella, Kárpáti Rózsi, Király Ilona, Sólyom Ilona). 1951-ben a bécsi világbajnokságon a Farkas, Kárpáti, Sólyom, Sági Edit alkotta csapat az 5. helyen zárt. Két évvel később a londoni világbajnokságon újra ezüstérmes lett a magyar válogatottal – Farkas Gizella, Kerekesné Sólyom Ilona, Kóczián Éva, Simonné Almási Ágnes.
A főiskolai világbajnokságon megnyerte a női egyest, és bronzérmes lett női párosban.
1958-ban a budapesti Európa-bajnokságon a női csapattal – Kóczián Éva, Kerekesné Sólyom Ilona, Lantosné Farkas Gizella, Mossóczy Lívia – bronzérmet szerzett. Ezt az érmet két évvel később a zágrábi Európa-bajnokságon aranyra váltották – Kóczián Éva, Lantosné Farkas Gizella, Máthé Sári, Mossóczy Lívia –, női egyesben Sólyom Ilona ezüstérmes lett, és Lantosné Farkas Gizellával kettesben bronzérmes a női párosban.
Visszavonulása után edzőként a Vörös Meteorban, a Ferencvárosban, majd az MTK-ban igyekezett továbbadni tudását.
Elhunyt a legidősebb olimpiai bajnok
