Pekler Zalán: Fokozatosan szeretnék visszajutni a csúcsra

– Ahogy közeledik az év vége, akarva-akaratlanul visszatekintünk, összegzünk, értékelünk. Mit vitt magával Chateauroux-ból?
– Nagyon sok tanulságot és következtetést vontam le azóta a szereplésemből – mondta lapunknak a négyszeres Európai Játékok-győztes puskás, Pekler Zalán, aki az olimpián légfegyverrel a 17., az ötvenméteres számban a 32. helyen végzett. – Nem tagadom, kisebb pofonként ért az olimpia, de tekintve, hogy előtte sem ez volt a legjobb évem, csodaszámba ment volna, ha döntőbe jutok. Úgy éreztem, hogy egyre jobb formában vagyok, ám hiányzott a ­sikerélmény. A következő ciklusban sok mindent máshogy csinálok, már változtattam is a felkészülésemen, hogy Los Angelesben eredményesebb legyek.

– Az edzésmódszerén változtatott, beállításokon módosított, netán fegyvert is cserélt?
– Lekopogom, a technikával nincs gond, jó a fegyverem, a ruhám és a lőszerem. Elsősorban módszertani változtatásokra gondoltam, nagyobb hangsúlyt fektetek a fizikai felkészülésre, ami az olimpia előtt kevésbé volt számottevő – most már heti három ilyen jellegű edzésem van. Meglátjuk, mi sül ki belőle, mindenesetre jobb erőben érzem magam, mint korábban, ami az utóbbi versenyeken a teljesítményemen is látszott. Bizakodó vagyok, mert újra tudok nagy eredményt lőni.

– Amikor a tavalyi Európai Játékok után beszélgettünk, hangsúlyozta, négy aranyérme a csapata munkáját is dicséri. A nehezebb időszakokban is sok segítséget kapott a stábjától?
– Rengeteget. Könnyebb volt így túllendülni a nehézségeken, sokkal rosszabb lett volna, ha egyedül kerülök bele a negatív spirálba. Szerencsére olyan emberek állnak mögöttem, akik akkor is támogatnak, ha nem hozok érmet egy-egy világversenyről. Továbbra is dolgozom sportpszichológussal, aki nagyon érti a sportlövők nyelvét, ráadásul még bővült is a csapat, mert a versenyzőként világbajnok Joó Éva lett az erőnléti edzőm.

– Mennyi idő kellett ahhoz, hogy a csalódottságát motivációvá alakítsa?
– Nem volt rövid időszak… Bármennyire is kis pofonként tekintettem az olimpiára, azért néhány hónapig bennem maradt a tüske, de adtam magamnak időt, hogy elengedjem, ami történt.

– Mostanra lélekben is maga mögött hagyta az olimpiát?
– Teljes mértékben! Újult erővel vágtam neki a felkészülésnek, nyugodt szívvel mondhatom, hogy minden edzésen képes vagyok a maximumot nyújtani. Mindent megteszek, hogy a következő év sokkal sikeresebb legyen, megcélzom a dobogót a világversenyeken.

– A részsikereket is tudja értékelni, vagy csak a távlati célja lebeg a szeme előtt?
– Abban hiszek, hogy minden jó eredménynek örülni kell, úgyhogy a novemberi Hungarian Openen lőtt 632 kört is nagy sikernek éltem meg. Fokozatosan szeretnék visszajutni a csúcsra, szerintem máshogy nem is lehetséges. Elindultam felfelé a lépcsőn, alázatos munkával igyekszem haladni, remélhetőleg semmi sem húz vissza.

– Mi a következő lépcsőfok, amelyre szeretne lépni?
– A jövő márciusi légfegyveres Európa-bajnokság a következő nagy megméretés, amelyre már januárban válogatót rendeznek – addigra szeretnék még jobb formába kerülni. Természetesen tesztelgetünk is, mert most van rá lehetőség, hogy újításokkal próbálkozzak, ám szó sincs arról, hogy csak az olimpiát látom magam előtt. Szeretnék Eb-n és vébén is érmet szerezni a ciklusban, már csak azért is, hogy Los Angelesben magabiztosan lépjek lőállásba.