Sándor György: Most még nagyobb bravúr kell

– A Sporting legyőzése bravúr volt a javából. A svájciak elleni diadal is annak számítana?
– Még nagyobbnak! Szerintem a Basel erősebb csapat, és ezt komolyan is gondolom. A Sporting nagynevű együttes, de most nem olyan egységes, vannak nyűgei, bajai. A Basel is átesett ugyan egy edzőcserén, de a Genk és a Gent keveréke, a széleken támad, keresi a labdákkal klasszis támadóját, Marco Strellert, szóval nehéz lesz ellene.

– Az edzőváltás, úgy hinnénk, törvényszerűen pozitív hatást vált ki, legalábbis rövid távon. Ugyanakkor immár Murat Yakinnal a kispadon is kikapott a hétvégén a Basel Luzernben.
– Kétélű fegyver. Elsülhet jól, mint a Fradi esetében, ahol bíznak Ricardo Monizban, látják, jó, amit csinál, s úgy tűnik, minden klappol. De megéltem ennek az ellentétjét is, Bicskei Bertalan, Isten nyugosztalja, Mészöly Gézától vette át a stafétabotot Újpesten, rögtön beleszaladtunk vele a Vaduz elleni négyesbe, s mennie kellett, még ha tán lehetett más is a háttérben. Többnyire valóban jól hat eleinte a változtatás, végtére is az ember minden munkahelyen meg akarja mutatni az új főnöknek, hogy számíthat rá. Tiszta lappal indul mindenki, aki csere volt, úgy gondolja, na, most megkapom a lehetőséget, az addig játszó meg azért hajt, hogy a tréner ne is feltételezze, hogy azért nem ment a csapatnak, mert ő is benne volt.

– Egyébként köszönő viszonyban sincs a valósággal, ha valaki azt reméli, hogy továbbjuthat a Vidi csoportjából, vagy érdemes eljátszani a gondolattal?
– Magunk is beszélgettünk róla. Nem tudom, azt is ki várta egyáltalán, hogy eljutunk a főtáblára, mégis sikerült. A továbbjutás sem elképzelhetetlen, és az Európa-ligában azért játszhatjuk, amit szeretünk, a zárt védekezésből vezetett gyors támadásokat, mert a nemzetközi kupaellenfelek győzni jönnek Fehérvárra is, nekik csak egy lebecsült magyar csapat vagyunk, amelyet meg kell verni. A Sporting is feladta a védekezést, jöttek rendíthetetlenül, s ez feküdt nekünk.

– Vagyis marad ugyanaz a taktika.
– Az alapelveinkhez ragaszkodunk. Zártan védekezünk, hogy ne tudjanak rajtunk átszaladni, a különbség csak abban mutatkozhat meg, hogy hátrébb vagy feljebb védekezünk-e. Támadásépítésben is két felfogást követünk: vagy tartjuk a labdát, és sok passzal próbálunk eljutni a kapuig, vagy minél kevesebb érintéssel igyekszünk minél gyorsabban odaérni. Az Európa-ligában minden pont bravúr, ezúttal is az lenne az egy is, és minden meccs ajándék, persze a lehető legtöbbet próbáljuk belőlük kipréselni.

– Az mennyire lehet követelmény a magyar klubfutballal szemben, hogy minden évben legalább az Európa-ligába beverekedje magát egy csapatunk?
– A büdzsék alapján egyáltalán nem várható el. Ugye szokás a fejünkhöz vágni, hogy a Videoton az egyik legjobb feltételekkel működő magyar klub, milyen pazar az infrastruktúra, mennyivel a magyar átlag felett vagyunk. Nos, az El-ben hátulról a harmadik helyet foglaljuk el a költségvetést tekintve. Ha viszont a játékosok képességeit vesszük alapul, nem vagyunk alkalmatlanok a csoportszereplésre. Hogy a rájátszásig eljusson egy magyar csapat, szerintem lehet cél, ugyanakkor fel kell tennünk a kérdést: kikkel akarunk versenyezni? Európával? Mert akkor ne sírjunk a sok légiós miatt. Magunkkal? Nekem úgy is jó, legyenek csak magyarok a klubcsapatokban, de akkor ne nagyon kalkuláljunk nemzetközi sikerekkel. Mert az ugye látható, hogy az eredményes csapatokban szép számban vannak légiósok szerte a világon.

HA ARRA IS KÍVÁNCSI, MIT GONDOL SÁNDOR GYÖRGY A VIDEOTON BAJNOKI SZEREPLÉSÉRŐL ÉS A CSAPAT FIATAL JÁTÉKOSAIRÓL, KERESSE A NEMZETI SPORT CSÜTÖRTÖKI SZÁMÁT.

NSO-adatbank: eredmények, csoportállások – minden az Európa-ligáról!