
EURÓPA-KONFERENCIALIGA, CSOPORTKÖR
2. FORDULÓ
    F-CSOPORT
Fiorentina (olasz)–Ferencváros 2–2 (0–1)
Firenze,Artemio Franchi Stadion, 28 000 néző.		            V: Schlager (német)
FIORENTINA: Terracciano – Kayode, Martínez Quarta, Ranieri, Biraghi (Parisi, a szünetben) – Bonaventura (Ikoné, 78.),  Maxime Lopez (Arthur Melo, 58.), Mandragora (Barák, 58.) – Nicolás González, Beltrán, Sottil (Kouamé, 58.). Vezetőedző: Vincenzo Italiano
FTC: Dibusz – Makreckis, S. Mmaee, I. Cissé, C. Ramírez – Ben Romdan (Owusu, 67.), Sigér – Marquinhos (Civic, 82.), Abu Fani (Besic, 67.), Zachariassen (Abena, 87.) – Varga  Barnabás (Pesics, 82.). Vezetőedző: Dejan Sztankovics
Gólszerző: Barák (66.), Ikoné (90+3.), ill. Varga Barnabás (25.), I. Cissé (50.)
ONLIVE KÖZVETÍTÉS, ÉRDEKESSÉGEK, STATISZTIKÁK ITT!
ÖSSZEFOGLALÓ
Firenze belvárosát ellepték a Ferencváros szurkolói. Noha a városban van  elég látványosság, turisták a világ minden tájáról érkeznek ide, a fekete egyenpólóba öltözött drukkerek látványa volt a leginkább  feltűnő. Kora délután már több százan vonultak az utcákon, a helyiek és a  bámészkodó turisták az út szélére húzódva nézték, fotózták őket. A Dóm  környékén kávézgatók sokáig csak forgatták a fejüket, honnan szűrődik be  a térre az átlagosnál nagyobb zaj, ám amikor a majd' száz méter magas,  gigantikus méretű épület mögül előbukkant a magyar sereg, egy pillanatra  mintha mindenkinek kihagyott volna a pulzusa – a kávéscsészéiket  letették, az olasz sütemények majszolását abbahagyták. A fekete pólós  szurkolók azonban békésen vonultak, és már két órával a kezdés előtt  megérkeztek az Artemio Franchi Stadionba.
 S ha már a stadion és a környék...
 Firenze különleges hely, s bár errefelé sokféle ember jár, arra azért  nem gondoltunk, hogy a legendás arénától kétutcányira egy cowboy  lóháton rendeli meg a kávéját... Szürreális jelenet volt, még akkor is, ha  a város tele van történelmi épületekkel, és maga a stadion is lassan  százéves. A nem éppen ultramodern létesítményben először másfél órával a  kezdő sípszó előtt eresztette ki a majd' kétezres zöld-fehér tábor a  hangját, az olaszokat kevésbé hozta lázba a harmadik számú európai  kupasorozat. Ők a Juventus, az AC Milan, az Internazionale elleni  meccsekhez vannak szokva, a helyiek azt is rebesgették, hogy Vincenzo  Italiano vezetőedző a hétvégi, Napoli elleni bajnoki miatt pihenteti  néhány kulcsemberét.
 Nos, nem tette! 
 A legutóbbi kezdőcsapatán változtatott ugyan, sőt már a kezdés előtt is váltásra kényszerült, ugyanis a bemelegítés alatt a dán válogatott  kapus, Oliver Christensen is megsérült – helyére a rutinos Pietro  Terracciano ugrott be –, ám hogy a Fiorentina szakvezetője komolyan vette  a csütörtök esti összecsapást, bizonyította, hogy az olasz válogatott  Giacomo Bonaventura ugyanúgy a pályán volt, mint a 30 millió eurót érő, argentin válogatott Nicolás González.
 Erősen is kezdett a Fiorentina.
 A lilák egyértelműen magukhoz ragadták a kezdeményezést, többet  birtokolták a labdát és az első húsz percben lehetőségeik is voltak. A  kezdeti megilletődöttség után azonban a Fradi egyre magabiztosabban  járatta a labdát, és a hazaiak nem tudtak mit kezdeni a korszerű, gyors  ellenakciókkal. Előbb Marquinhos szerezhetett volna gólt, ha közeli  lövését követően nem vetődik bele Michael Kayode a labda útjába  (alighanem a jobb alsó sarokban kötött volna ki), majd jött – ki más,  mint... – Varga Barnabás! 

 A magyar bajnokcsapat mesteri jobb oldali akciót vezetett, Kristoffer  Zachariassen ütemváltással becsapta a védőjét, a beinduló Mohamed Ben  Romdan remek ütemben lépett be a védők mögé, centerezését követően pedig  Varga Barnabás olyan magabiztossággal lőtte a labdát a jobb sarokba,  mintha az a világ legtermészetesebb dolga lenne. A csatár a tizenhetedik  ferencvárosi tétmérkőzésén a tizenhetedik gólját szerezte – elképesztő  mutató ez. 
 Hátul volt dolguk a ferencvárosi védőknek, a bal oldalon dél-amerikai  csata alakult ki, az ecuadori Cristian Ramírez állandó harcban állt az  argentin Nicolás Gonzálezzel, a hazaiak pedig egyre több távoli lövéssel  próbálkoztak, az FTC játékosai közül azonban mindig akadt valaki, aki a  labda útjába ugrott, vetődött, csúszott. Egy pillanatra sem lehetett  kihagyni, a figyelem nem lankadhatott, hiszen az olasz támadók rögtön  felgyorsítottak, Giacomo Bonaventura pedig próbálta megtalálni labdáival  a szűk folyosót az elöl álló társai irányába. Ekkor kifejezetten  statikusnak tűnt a hazaiak játéka, a támadóik sokszor háttal a kapunak, a  védők ölébe beleülve várták a labdát, és ha nagy nehezen sikerült is  kapura fordulniuk, Dibusz Dénes a helyén volt. A szünet előtti percekben  néhány keményebb összecsapást is láthattak a nézők, az ápolások miatt  többször is meg kellett szakítani a játékot – a félidei pihenő a  legjobbkor jött a Ferencvárosnak.    
A szünet után alig indult útjára a labda, máris Varga Barnabás buktatásáért ítélt (volna) tizenegyest a játékvezető, amit a VAR „közbenjárására” érvénytelenített, ám így is jött az újabb ferencvárosi gól. Miközben a vendégtáborban már javában égtek a görögtüzek és lobogott a több tucatnyi zöld-fehér zászló, Mohamed Abu Fani szögletét követően Ibrahim Cissé fejelt a léc segítségével a kapuba, sőt ezután is sorra követték egymást a ferencvárosi támadások, gólszerzési lehetőségek.
Mohamed Ben Romdan ziccerben a kapufát találta telibe, Cristian Ramírez  távolról életerős lövéssel tesztelte a hazai kapust, a lelátón pedig fel  is harsant az első füttyszó, és Vincenzo Italiano vezetőedző is megunta  a tétlenséget, rögtön hármat is cserélt. Mindent egy lapra feltéve  próbált támadni a Fiorentina, a játék egyértelműen áttevődött a  ferencvárosi térfélre, és viszonylag gyorsan jött is a hazai szépítés. 
A  csereként beküldött cseh csatár, Antonín Barák kihasználta magasságát,  és a nála jóval alacsonyabb Cristian Ramírez szorításában a kapu bal  oldalába fejelte a labdát, innentől nem volt kérdés, hogy kőkemény  utolsó huszonöt perc vár a Ferencvárosra. A magyar csapat játékosai  elkezdték húzni az időt, idegőrlő időszak volt ez, a másodpercek  ólomszárnyakon „repültek”, és az olasz szurkolótábor is új erőre kapott,  egyre hangosabban tapsolt és énekelt. A Fradi szakmai stábja némi  frissességet Owusu Kwabena és Muhamed Besic pályára vezénylésével  próbált a játékba vinni, s próbálta valahogy kihúzni a meccs végéig a  vendégcsapat (először egy hazai lesgól megdermesztett mindenkit, aki az  FTC-sikerért szurkolt), s közel is volt ahhoz, hogy óriási bravúrt  elérve legyőzze idegenben az elmúlt évi Európa-konferencialiga-döntős  Fiorentinát. 
 Nem sikerült – az olaszok a hosszabbításban egyenlítettek..
A magyar bajnok legközelebb a belga Genk otthonába látogat a csoportkör harmadik fordulójában.
A csoport másik mérkőzésén
Csukaricski (szerb)–Genk (belga) 0–2 (Heynen 10., Paintsil 21. – 11-esből) 
Győzelemre vezette a Genket az exfradista Joseph Paintsil. Húsz perc leforgása alatt elvarrta a szálakat a Genk a Ferencvárost is felvonultató F-csoport másik mérkőzésén a Csukaricski vendégeként Leszkovacban. A találkozó hőse Fiola Attila régi ismerőse, a Fradit 2017–2018-ban erősítő Joseph Paintsil volt, aki a 10. percben gólpasszt adott Bryan Heynennek, majd a 21.-ben ő maga szerzett gól tizenegyesből. Innen nem volt visszaút a szerb együttesnek, a Genk pedig két forduló után veretlen – és a következő játéknapon az FTC-t fogadja.
| 1. FERENCVÁROS | 2 | 1 | 1 | 0 | 5–3 | +2 | 4 | 
| 2. Genk | 2 | 1 | 1 | 0 | 4–2 | +2 | 4 | 
| 3. Fiorentina | 2 | 0 | 2 | 0 | 4–4 | 0 | 2 | 
| 4. Csukaricski | 2 | 0 | 0 | 2 | 1–5 | –4 | 0 | 
A Nemzeti Sportot a helyszínről tudósítja: Borbola Bence (szöveg) és Árvai Károly (fotó)









