Ferrari-láz, McLaren-roham – forrósodik a harc Monzában

ERRŐL BESZÉLNEK – A LEGFORRÓBB TÉMÁK A PADDOCKBAN

Russellnek nyernie kell most hétvégén?

Már a Holland Nagydíj hétvégéjén hivatalossá vált, hogy a vb-éllovas, Andrea Kimi Antonelli éppen hazai pályán lesz kénytelen elszenvedni motorbüntetést, így számára kiemelten fontos volt, hogy maximalizálja az eredményeket Zandvoortban. Bár az olasz pilóta saját bevallása szerint sem volt jó formában, és a sprinteseményeken alulmaradt csapattársával, George Russell-lel szemben, összességében így is növelte az előnyét az összetettben.

Antonelli 59 pont előny birtokában érkezhetett meg a szezon tizenharmadik állomására, és hazai pályán a győzelem helyett elsődlegesen az lesz a célja, hogy minél kevesebb pontot veszítsen a fő riválisokkal szemben a hátrasorolása után. A Mercedes és a pilóta szerint is Monza kínálja az egyik legjobb lehetőséget a felzárkózásra, ráadásul a teljesen új motor adta előnyt is ezen a pályán lehet az egyik leginkább kihasználni.

Noha Antonelli szempontjából nyilvánvalóan nem kedvező a motorbüntetés, egyrészt az idény egy pontján a márkatárs, sőt, az előretörő McLaren párosa is fog hátrasorolást kapni, ráadásul némileg felszabadítóan hathat rá, hogy hazai pályán jelen körülmények között nem elvárás tőle a győzelem. Hazai közönség előtt versenyezni ugyanis a pluszmotiváció mellett megnövekedett nyomást is jelent, ami könnyen hibázáshoz is vezethet, erről maga az olasz is tudna mesélni, hiszen újoncévében pocsék hétvégét teljesített Imolában. 

Az idén ráadásul általában nem volt szerencséje a hazai pilótáknak: Ausztráliában Oscar Piastri rajthoz sem tudott állni, Kanadában Lance Stroll, Monacóban Charles Leclerc, Barcelonában Fernando Alonso és Carlos Sainz Jr., míg Hollandiában Max Verstappen maradt pont nélkül, ráadásul közülük többen a versenyt sem tudták befejezni.

Egyedül Nagy-Britannia hozott eredményes hétvégét a hazai indulók számára: Hamilton a sprintidőmérőn pole pozíciót szerzett, majd Russell-lel karöltve felállhatott a dobogóra is vasárnap, miközben Lando Norris és Arvid Lindblad is a pontszerzők között végzett, csak Oliver Bearman távozott üres kézzel.

Antonelli a mezőny végéről is erős pontszerzést célozhat meg, miközben a nyomás igazán a riválisok vállára nehezedik: a hátrasorolását kihasználva minél inkább csökkenteniük kell a hátrányukat a bajnoki éllovassal szemben. 

Van esély hazai sikerre Olaszországban?

Noha Antonelli győzelmi esélyei határozottan csökkentek a motorbüntetéssel, és a monzai pálya papíron nem különösebben kedvez a Ferrarinak, Olaszországban már volt példa nagyobb felzárkózásra, miközben a maranellói csapat a számára kevésbé kedvező helyszínen is mutatott már erős formát, ráadásul több fejlesztéssel készül annak érdekében, hogy tovább növelje esélyeit.

A Scuderia hivatalosan is megerősítette, hogy Monzában veti be a második továbbfejlesztett erőforrását, amivel az ADUO-rendszer kínálta összes fejlesztési lehetőségét felhasználja az idei évre. Ebből a szempontból különösen fontos lesz, hogy a hajtáslánc beváltsa a hozzá fűzött reményeket, a becslések szerint legalább 15 lóerős javulás várható a teljesítményben.

A Ferrari a Shell új üzemanyagát is megkapja, miközben a szoftverhez, valamint a motorvezérléshez is hozzányúlt, amitől további javulást vár. Ehhez jönnek az aerodinamikai újítások, köztük a módosított hátsó szárny is, amellyel a minél kisebb légellenállás, s egyúttal a minél nagyobb végsebesség elérését célozza meg, ami kulcsfontosságú Monzában.

Bár a versenyzők a Holland GP után még óvatosabban fogalmaztak az olaszországi esélyek kapcsán, a csapat szerdai, Milánóban megtartott eseményén már arról beszéltek, hogy az idén olyan autó áll a rendelkezésükre, amellyel harcba szállhatnak akár a kettős győzelemért is.

A Ferrari szempontjából nemcsak azért lehetne emlékezetes a mostani győzelem, mert a tifosi előtt születik, hanem azért is, mert az istálló különleges autófényezést használ a hétvégén, amellyel a legendás Michael Schumachernek állít emléket. A csapattal összesen öt bajnoki címet szerző német versenyző 1996-ban, vagyis harminc évvel ezelőtt mutatkozott be vörösben, és már az első ferraris idényében nyert Monzában. Az utolsó olaszországi sikere eközben húsz évvel ezelőtt született.

A rekordot jelentő nyolcadik vb-címet hajszoló Hamilton már a csütörtöki sajtónapon magára irányította a figyelmet. A brit az egyik gyermekkori álmát valóra váltva nemrég egy F40-es modell büszke tulajdonosa lett, és ezzel az autóval érkezett meg a pályára. Noha a higanyszálak már a médianapon 30 Celsius-fok felé kúsztak, a versenyző a szettből a szövetkabátot sem hagyta el. Hamilton ezzel megidézte az első ferraris munkanapján róla készült fotósorozatot, immár a saját F40-ese mellett.

Az, hogy a stílusos belépő után milyen lesz vasárnap a távozása, egyelőre kérdéses, de a versenyző abban bízik, hogy az első ferraris monzai sikere mámorában inthet búcsút a tifosinak, és veheti az irányt Spanyolország felé. 

Hadjar Olaszországban sem áll rajthoz

A szezon első felében remek formát mutató Isack Hadjar a nyári szünet végén elszenvedett csuklósérülése miatt már Hollandiában sem tudott rajthoz állni, és a Red Bull szerdán azt is megerősítette, hogy a francia pilóta az Olasz Nagydíjon sem tud visszatérni a volán mögé. A „vörös bikáknál” így Liam Lawson újabb lehetőséget kap a bizonyításra a remek beugrása és azonnali pontszerzése után, miközben Cunoda Juki is még egyszer magára öltheti a versenyruhát Monzában a Racing Bulls kötelékében. 

Bár Olaszország teljesen más kihívást jelent, a két versenyző rendelkezésére ezúttal három, egyenként egyórás edzés áll, hogy felkészüljön, szemben az egyetlen zandvoorti tréninggel. Lawson már Hollandiában is egészen közel került Max Verstappenhez, a szombati időmérőn mindössze bő egy tized volt a lemaradása, ami igazán lenyűgöző teljesítmény volt tőle. Míg az új-zélandi tehát már a nyitó gyakorláson autóba ül, a holland az első hatvan percben csak a háttérből figyeli az eseményeket, miután Ivasza Ajumu foglalja el a helyét. 

A Red Bull ezzel teljesíti a második első edzését is a négyből, amikor olyan pilótának kell lehetőséget adnia, aki legfeljebb két Formula–1-es futamon állt rajthoz. Az osztrák csapat mellett az Alpine, a Cadillac és a Williams sem a megszokott párossal hajt pályára a nyitányon. Az enstone-iaknál Paul Aron Pierre Gaslyt, az amerikaiaknál Colton Herta Sergio Pérezt, míg a grove-iaknál Luke Browning Alexander Albont helyettesíti. 

A McLaren valóban az élre tört? Norris még fordíthat?

Az előző idényben konstruktőri és egyéni világbajnoki címet ünneplő McLaren elég hullámzó formában kezdte az új szabálykorszakot, de a fejlesztéseivel rendre előre lépett, ráadásul a legutóbbi csomag egyelőre az erősorrend élére is repítette. Norris a Hungaroringen, illetve Zandvoortban is pole pozíciót és győzelmet szerzett, és 82 pontra csökkentette a hátrányát az összetettet vezető Antonellivel szemben.

A két egymást követő siker után egyértelműen a figyelem középpontjába került a wokingi csapat, és a fő kérdést az jelenti, a regnáló bajnok Norris képes lehet-e olyan felzárkózást bemutatni, mint egy évvel ezelőtt Max Verstappen. A holland akkor nagy hátrányt ledolgozva végül mindössze két ponttal maradt le a végső sikerről, ahhoz pedig, hogy a brit hasonló tettet hajtson végre, elengedhetetlen lenne, hogy a McLaren valamennyi pályán versenyképes legyen.

Míg a magyarországi és a holland aszfaltcsík több elemében is hasonlított egymáshoz, a monzai egészen más kihívást jelent, így az előttünk álló futamhétvége döntő lehet annak tekintetében, hogy kontextusba helyezze a wokingiak előretörését. A nagy végsebességet és alacsony légellenállást igénylő pálya ugyanis egészen más kompromisszumokat követel az autó beállításánál, amihez igyekszik is igazodni a csapat, és újabb, kifejezetten Monzára szabott megoldásokkal is készül.

Ezek között az első alkalommal bevetett, úgynevezett H-szárny is szerepel, így a wokingiak számára az is fontos kérdés lesz, hogy az újításokkal tovább tudják-e növelni esélyeiket.

MI VÁRHATÓ AZ OLASZ NAGYDÍJON?

Egy szabad hétvége után folytatódik a világbajnokság, a tizenharmadik állomás Monza, ahol a 77. Olasz Nagydíjat rendezik meg. Magyarország és Hollandia után teljesen eltérő kihívás vár a mezőnyre, amit az új szabályrendszer még érdekesebbé tesz. Az 5793 méter hosszú pályát legendás kanyarok, kemény féktávok és hosszú egyenesek alkotják, miközben a kör jelentős részét teljes gázzal teljesítik a versenyzők, így nem véletlenül nevezik a „Sebesség templomának”.

A beállításoknál elsődlegesen a nagy végsebesség és a lehető legalacsonyabb légellenállás kerül előtérbe, az idei évtől azonban az aktív aerodinamikát, és így az egyenes mód használatát is számításba kell venni, ami új szempontot jelent a megfelelő kompromisszum megtalálásában. A féktávon mutatott stabilitás és a jó kigyorsítás is meghatározó szerepet kap, hiszen a lassú sikánokat hosszú egyenesek követik, ahol minden elveszített tizedmásodperc számíthat.

A pálya karaktere a gumikat is komoly erőpróba elé állítja: a nagy sebességű szakaszok, a kemény fékezések, illetve a kigyorsítások egyaránt terhelik az abroncsokat, miközben az alacsony leszorítóerő miatt a megfelelő tapadás megtalálása sem könnyű feladat. A Pirelli az előző évhez hasonlóan a C3-as, a C4-es és a C5-ös, vagyis a három leglágyabb keveréket bocsátja a mezőny rendelkezésére.

A várakozások szerint az egykiállásos stratégia lehet a legkézenfekvőbb választás, igaz, a meleg idő megnehezítheti a versenyzők dolgát: a Nemzetközi Automobil-szövetség (FIA) hőségriadót hirdetett a hétvége kezdetén, igaz, a beszállító szerint ez nem feltétlenül von maga után újabb kiállást. A valódi és a virtuális biztonsági autó ugyanakkor könnyen átírhatja a taktikát is, hiszen a korlátozás jóval kisebb időveszteséggel járó kerékcserét tesz lehetővé, ami utat nyithatna alternatív stratégia előtt is.

A hosszú egyenesek miatt a versenyzőknek az energia menedzselésére is kiemelten kell figyelniük. Az erőforrások közötti különbségek így igazán kidomborodhatnak az előttünk álló hétvégén, és a Ferrari azonnal egyértelmű választ kaphat arról, mire képes az új erőforrása. Az ADUO-rendszer második kiértékelési szakasza után ráadásul újabb összehasonlítási alapot kaphatunk a Mercedes, a Ferrari és a Red Bull Powertrains belső égésű motorja között. Bár a második értékelés sem változtatott a korábban kialakult sorrenden, továbbra is a „vörös bikák” Forddal közösen fejlesztett motorja számít a legerősebbnek, a rendszer körüli vita azonban továbbra sem csillapodott.

Az időmérőn az idény eddigi részéhez képest szokatlanul gyors köridőkre is számíthatunk: a Pirelli szimulációi szerint a tavalyihoz képest akár két másodperccel is javulhat a köridő, ami különösen érdekessé teheti a kvalifikációt. Monzában jellemzően sokat ér a szélárnyék, a hosszú egyenesekben akár több tizedet is jelenthet, ezért a pilótáknak az időzítést, valamint a pályán elfoglalt pozíciót is szem előtt kell tartaniuk.

Korábban ez egészen szélsőséges jelenetekhez vezetett: a versenyzők sokszor rendkívül lassú felvezető körökkel próbáltak megfelelő helyre kerülni, miközben arra is ügyeltek, hogy a gumik a gyorskör végéig megfelelő működési tartományban maradjanak, és ne hevüljenek túl. A helyezkedés időnként kellemetlen pillanatokat is okozott, többen ugyanis már nem értek fel időben az utolsó próbálkozásra.

A rajtpozíció ugyanakkor nem feltétlenül döntő a verseny szempontjából, hiszen Monzában az első sikán az egyik legjobb előzési pont, ahol a mezőny a hosszú célegyenes végén nagy sebességről fékez le. Már a rajtnál is remek esély nyílhat a pozíciónyerésre, de a kör további részén is több előzési lehetőség kínálkozik, ezért a futam során is számos alkalom adódhat a helyek visszaszerzésére, így egy gyengébb kvalifikációs eredmény sem feltétlenül jelenti a verseny végét. A Mercedes nem véletlenül ezen a helyszínen döntött úgy, hogy bevállalja Antonellivel a motorbüntetést.

Az előttünk álló hétvégén az lehet a döntő, melyik csapat találja meg a legjobb egyensúlyt az egyenesekben szükséges végsebesség, a kanyarokban elengedhetetlen tapadás és a versenytempó között. Az új szabályrendszer első monzai felvonása ráadásul azt is megmutathatja, hogy a különböző erőforrás- és aerodinamikai megoldások mennyire működnek a Formula–1 egyik leggyorsabb pályáján, miközben már az időmérőn is nüanszok dönthetnek a rajtsorrendről

Ami a történelmi múltat illeti, a sportág két hétszeres világbajnoka, Schumacher és Hamilton öt-öt sikerrel holtversenyben vezeti a vonatkozó örökranglistát. A helyszínen legutóbb 2018-ban ünneplő brit egy újabb győzelemmel immár egyedüli rekorder lehetne, ráadásul először nyerhetne a tifosi előtt a Ferrari színeiben, amelynek ikonikus vöröse ezen a versenyhétvégén a német legenda előtt tisztelgő különleges fényezéssel egészül ki. 

Hamilton mellett a jelenlegi mezőnyből Verstappen, Fernando Alonso, Leclerc és Pierre Gasly állhatott már fel a legendás monzai dobogó felső fokára. A négyszeres bajnok háromszor, a kétszeres vb-első és a Ferrari monacói versenyzője egyenként kétszer, míg az Alpine francia pilótája egyszer hallgathatta meg a tiszteletére felcsendülő nemzeti himnuszt. A tifosi eközben összességében húsz alkalommal örülhetett Ferrari-sikernek, amivel bár a csapat magasan vezeti a vonatkozó mutatót, az elmúlt tizenöt évet tekintve csupán két ízben ünnepelhetett. 

Ami a jelenlegi formát illeti, nehéz egyértelmű favoritot kijelölni a hétvége előtt: a vb-éllovas Antonelli hazai futama a motorbüntetés miatt elsősorban a kármentésről szólhat, így a hátrányban lévő Russellnek kellene kihasználnia a Mercedesnek kedvező pályakaraktert, míg az előző két nagydíjon diadalmaskodó Norrisnak teljesen más körülmények között kell harcolnia az újabb sikerért a még több frissítést hozó McLarennel. A Ferrari eközben egy papíron számára kevésbé fekvő nyomvonalon próbálhat fordítani a helyzetén, a hazai környezet pedig éppúgy adhat extra löketet, mint plusznyomást a csapatnak.

A monzai hétvége így akár vízválasztó is lehet a bajnoki küzdelem szempontjából. Russell számára kulcsfontosságú lesz, hogy csökkentse a hátrányát, és a lehető legjobban kihasználja csapattársa hátrasorolását, míg a McLarennek azt kell bizonyítania, hogy az alacsony leszorítóerős pályán is képes hozni az elmúlt két futamon mutatott erős tempót. A Ferrari szempontjából eközben az lesz meghatározó, miként teljesít a továbbfejlesztett motor, hiszen jelen állás szerint az idén már nem lesz lehetősége javítani ezen a területen.

Emellett a Red Bullról és Verstappenről sem szabad megfeledkezni: a holland pilóta a hazai pályán elszenvedett kiesés után készülhet visszavágásra egy olyan pályán, ahol az elmúlt négy évben háromszor is elsőként szelte át a célvonalat.