„Teljesen váratlanul kerültem be Mészöly Kálmán szövetségi kapitány válogatott keretébe. Az egyik pillanatban még az U21-es csapatban futballoztam, majd egy héttel később már a kezdő tizenegyben találtam magam a Románia elleni világbajnoki selejtezőn.
Ezt követően Argentínával játszottunk, sajnos négy egyre kikaptunk. A vereség ellenére ez pályafutásom egyik legemlékezetesebb mérkőzése. Rövid karrierem során volt szerencsém olyan sztárokkal összecsapni, mint Marco van Basten és Michel Platini, de a legcsodálatosabb élmény egyértelműen a Diego Maradona elleni párharc volt.
Az utolsó, sorsdöntő meccsünkön Belgium ellen léptünk pályára, és hiába uraltuk a csatát kilencven percen át, a találkozó döntetlennel zárult. Nagyon fájó volt a kiesés, hiszen mindössze egy gólon múlt a továbbjutásunk.
A következő négy évben a nemzeti csapat összetétele gyökeresen megváltozott. Amikor Mezey György átvette az irányítást, rendkívül tudatosan építkezett. Elkezdte fiatalítani a keretet, és minden játékosnak meg kellett küzdenie a válogatott behívóért.
Az 1986-os mexikói világbajnokságra Európa legjobb válogatottjaként érkeztünk meg, s a szélsőséges körülmények ellenére úgy éreztük, van esélyünk bejutni a tizenhat közé. Ám balszerencsénkre az első csoportmeccsünkön a Szovjetunióval találkoztunk, amelynek erős játékoskerete volt. Talán ha nem az első fordulóban játszunk a szovjetekkel, lett volna esélyünk, de így hatalmas, hatgólos verésbe szaladtunk bele.
Ennek később lett volt a jelentősége, hiszen jobb gólkülönbséggel továbbjutottunk volna a kieséses szakaszba. Bár bánom, hogy két alkalommal is korán befejeződött a világbajnoki szereplésünk, szenzációs érzés, hogy pályára léphettem a világ legnagyobb futballtornáján, hiszen ez minden labdarúgó álma.”
Elárverezik Diego Maradona „kezezős” labdáját
Maradona a mennyben, majd a pokolban – vb-videók
Népsport: Isten győztes keze-lába
