José Barroso: Nem láttam még olyan futballistát, aki Cristiano Ronaldónál jobban akarja a győzelmet

– Portugália továbbjutott a csoportjából, de nem kápráztatta el a világot. Egyetért? 
– A csapat megtette, amit elvártak tőle, simán továbbjutott, de az igaz, hogy nem mutatott lehengerlő futballt – válaszolta lapunknak az 55 éves José Barroso, Fehér Miklós egykori bragai csapattársa, egyszeres portugál válogatott középpályás. – Egy-egy világbajnokság elején nem az a legfontosabb, hogy a csapat látványosan, nagy különbséggel nyerjen, hanem hogy megoldja a feladatát, alkalmazkodjon az ellenfelekhez, túlélje a nehéz pillanatokat – és továbbjusson.

– Mi okozta eddig a legnagyobb nehézséget a portugál válogatottnak? 
– Elsősorban a riválisok fizikuma. A csoportellenfelek – a Kongói DK, Üzbegisztán, Kolumbia – erősek voltak a test test elleni párharcokban, sokat futva nem engedték kibontakozni a támadójátékunkat. Portugália a technikás, kreatív futballistákra épít, de amikor az ellenfél ennyire erős és kemény, nem mindig lehet szép játékkal könnyedén megoldani a helyzeteket.

– A harminckettő között Horvátország az ellenfél. Mire számít?     
– Horvátország kifejezetten kellemes ellenfél lehet Portugáliának. Természetesen erős válogatottról beszélünk, tele jelentős nemzetközi tapasztalattal felvértezett márkás labdarúgóval, de… A horvát csapat elsősorban nem a fizikai erejével igyekszik érvényesülni, inkább futballozni akar, hagyja játszani a másikat is, ami kedvezhet Portugáliának. Mi akkor érezzük igazán jól magunkat a pályán, ha van terület, van ritmus, lehet kombinálni és technikai fölényt kialakítani.

– Mire kell a horvát válogatott ellen leginkább odafigyelni?     
– A horvátok keretében legalább fél tucat játékos van, aki egyetlen mozdulattal képes eldönteni egy meccset. De bízom benne, hogy ez a mérkőzés nem görcsös lesz és unalmas, hanem olyan, amelyen két támadó felfogású együttes találkozik, és Portugália tudja jobban érvényesíteni az akaratát.

– Mit gondol, eljuthatnak a döntőig a portugálok?     
– Mindig nagy az elvárás a csapattal szemben, a szurkolók természetesen azt szeretnék, ha messzire jutnánk. Nemcsak Portugáliában, hanem világszerte sokan drukkolnak a válogatottnak, Cristiano Ronaldo ma is rengeteget jelent a válogatottnak.

– Szellemi vezér is?     
– A motiváltsága még most, negyvenegy éves korában is elképesztő. Sohasem láttam még olyan futballistát, aki nála jobban akarná a győzelmet. A csapattársai is idolként tekintenek rá, és láthattuk, a világbajnokságon is képes még kiemelkedő teljesítményt nyújtani.

– Hogyan értékeli a vb-n eddig látottakat?     
– Sok a meglepetés, és mivel mi még versenyben vagyunk, kifejezetten tetszik a torna. Több olyan válogatott is kiesett, amelytől többet vártunk, elég csak Uruguayra, Németországra vagy Hollandiára gondolni. Ugyanakkor olyan csapatok is megmutatták erejüket, amelyekről talán sokan azt hitték, nem lesznek versenyképesek. Különösen az afrikai válogatottakra gondolok, rendkívül erősek, intenzívek, sok problémát okoznak az ellenfeleiknek.

– Több mint háromszázötven mérkőzésen lépett pályára a Bragában, csapattársa volt a tragikusan fiatalon elhunyt Fehér Miklósnak. Amikor az előző idényben a Ferencváros Portugáliában lépett pályára az Európa-ligában, egy szál rózsát vitt korábbi csapattársa emlékére a stadionba.     
– Sohasem felejtem el Mikit! Kölcsönben futballozott nálunk, s a klubnál a mai napig fájó szívvel emlékeznek rá. Szoros kapcsolatunk volt, a hétköznapokban is kitűnően megértettük egymást. A barátom volt, sőt a mai napig az… Csak már odafentről figyel. Amikor Portóból megérkezett hozzánk, egy-két nap alatt beilleszkedett, elfogadta a csapat. Mindenkivel megtalálta a közös hangot. Rendkívül kedves, szerény, szimpatikus srác volt – meg persze kiváló csatár. Büszke vagyok rá, hogy a Bragánál töltötte a legsikeresebb szezonját Portugáliában.

A tapasztalat és a javuló forma jó érv a horvátok mellett

Mindkét válogatott teljesítménye elmaradt attól, amit a (közel)múlt, de akár a jelen alapján reméltek a szurkolók, így viszont kiegyenlített csatára lehet számítani – vélekedik Tomislav Ivkovic, a jugoszláv válogatott egykori, horvát nemzetiségű kapusa, aki csaknem egy évtizedet húzott le Portugáliában légiósként. „A portugál válogatott félelmetes erejű, elég megnézni, hogy a játékosok mely klubokban játszanak. Tisztelnünk kell az ellenfelet, de úgy érzem, ötven százalék az esély mindkét oldalon” – fogalmazott a Record megkeresésére a zágrábi születésű szakember, aki ma már edzőként keresi a kenyerét. Ivkovic szerint Horvátország azért kezdett harmatosabban a világbajnokságon, mert a meghatározó játékosok sérülésekkel bajlódtak korábban, de a torna előrehaladtával egyre jobb formába lendülnek. „A horvát válogatott meccsről meccsre javul – bizakodik Tomislav Ivkovic. – Az első fordulóban, Anglia ellen jó első félidőt játszottunk, de a másodikban nem sikerült megtartani az egyensúlyt. A Panama elleni mérkőzésen valamivel jobbak voltunk, hiszen muszáj volt nyernünk, míg Ghánával szemben szinte végig kézben tartottuk az irányítást, leszámítva a gól előtti szituációt. Fontos játékosok – Josko Gvardiol, Luka Modric, Mateo Kovacic vagy Andrej Kramaric – hosszú időt hagytak ki sérülés miatt, és kevés játékperccel érkeztek meg a világbajnokságra, vagyis messze nem a legjobb formájukban, de óriási tapasztalattal rendelkeznek, és meccsről meccsre egyre jobban érzik magukat a pályán.”

VILÁGBAJNOKSÁG, EGYESÜLT ÁLLAMOK, KANADA, MEXIKÓ
A LEGJOBB 16 KÖZÉ JUTÁSÉRT
Péntek, 1.00: Portugália–Horvátország, Toronto (Tv: M4 Sport) – élőben az NSO-n és a Nemzeti Sportrádióban!