Egervári tudat alatti elszólása
Egervári az alábbi nyilatkozatot tette a Magyar - Kuvait meccs előtt:
Ez a meccs taktikai szempontból talán kevésbé illeszthető a világbajnoki selejtezők programjába, de megint együtt van a csapat, tovább csiszolhatjuk a hibákat, amikből van még bőven.
Nem akarok a csomón is kákát keresni, de szövetségi kapitányunk pongyolán fogalmaz.
A pongyola fogalmazás vonatkozik mondatának első ill. második felére is.
Egervári a mondat elején összekeveri a taktika és a stratégia szavakat.
Mert mondandóját valószínűsíthetően úgy gondolta, hogy a Románok elleni őszi meccsre való felkészülésbe nem illik bele a Kuvait elleni meccs.
Vagyis a ma mérkőzése egy jövőbeni tétmeccs felkészülését célozza, ami stratégia elvű gondolkodás és nem taktikai szintű gondolkodás.
A mondat második felében - feltehetőleg -, azt szerette volna mondani, hogy a válogatott csapatunk játékában még rengeteg hiba van, amit ő szeretne kiküszöbölni.
Azonban ő nem ezt mondta, hanem azt, hogy a meglévő hibákat még szeretné csiszolni, tökéletesíteni.
Vagyis, "ha már lúd legyen kövér!" alapon, ha már vannakhibáink, akkor szerinte az a cél, hogy az még karakteresebb, még hangsúlyosabb, még tökéletesebb legyen.
Nos!
Ezt a tudat alatt megfogalmazott szakmai célt elérte válogatott csapatunk:
- Csapatunknak változatlanul nincs stílusa. De nem csak hogy stílusa nincsen, még attól is távol van, hogy kreativitást, ill. az Aranycsapat néhány játékjellemzőjét megmutassa, amit Egervári 3 éve szeretne  látni. látni.
- Hazai pályán, nem bírunk folyamatos nyomás alatt tartani egy a világranglistán 80 hellyel mögöttünk lévő válogatottat.
- Fogalmunk sincsen, hogyan kell úgy területet szűkíteni, hogy már a középpályán megbénítsunk egy jól passzoló, amúgy közepes tudású csapatot.
- Nem tudjuk folyamatosan irányítani a mérkőzést.
- Egy játékot tudunk eredményesen alkalmazni: védekezz és kontrázz!
- Felállt védelem ellen képtelenek vagyunk játszani.Még csak elképzelésünk sincsen, hogy hogyan bontsunk meg egy felállt, de közepes tudású védelmet.
- Góljaink döntő részét pontrúgás utáni helyzetekből szerezzük.
- Játékunk a szerencsefaktorra van kihegyezve. Értsd: az ellenfél minden helyzetet kihagy, mi meg találunk egy gólt, pontrúgásból, taccsból, esetleg kontárból.
Úgy gondolom, hogy szövetségi kapitányunk tudatalattija szólalt meg a cikkünk elején idézett nyilatkozatában.
Amúgy a mondata helyesen a következő lett volna:
Ez a meccs stratégiai (jövőkép) szempontból kevésbé illeszthető a világbajnoki selejtezők programjába, de megint együtt van a csapat, kiküszöbölhetjük hibáinkat, amikből van még bőven.
Egyszer arra is kíváncsi lennék, hogy acsapat mellett dolgozó szakemberek szerint, mik azok a hibák a magyar válogatott játékában, amiből Egervári szerint is van bőven? 
Illetve az is érdekelne, hogy az elmúlt 3 év alatt, milyen hibákat sikerült kiküszöbölni?
Amúgy minden elismerésem a kuvaiti csapaté, mert olyan játékra törekedtek, amit nekünk is követnünk kellene.
"Gyors, sokmozgásos, változatos, helycserés támadójáték."
Ferenczi Attila








