A futball a néprajz mostohatémája
A modern néprajztudomány és a kulturális antropológia méltatlanul háttérben maradt területe a falusi labdarúgás világa – derült ki Törő Balázs néprajzkutató, muzeológus előadásából, amelyet a Múzeumi Szabadegyetem sorozatban tartott kedden a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban. A Hátsó füves-kiállítás társkurátora felidézte a futball elterjedésének hazai állomásait, és kitért a sportág társadalmi hatásainak ellentmondásos megítélésére. Értékelése szerint a játékkal járó jelenségek szociológiai olvasatát jelentősen gazdagította kutatásaival mások mellett Szegedi Péter, Bali János, Balázs Gábor vagy Vidacs Bea, de például a magyar néprajztudomány két világháború közötti klasszikusa, Györffy István kifejezetten károsnak ítélte a játék térhódítását, a kortárs szakmabeliek közül pedig Andrásfalvy Bertalan a futball népi játékokat eltüntető, uniformizáló hatását hangsúlyozta.
Egy 1930-as évekbeli balatonakali csapatképen a falu korabeli plébánosa köré csoportosultak a játékosok; a kivetített fénykép segítségével világított rá Törő Balázs a falusi értelmiség – papok, tanítók, jegyzők, gazdák – egykori sportterjesztő szerepére, amelyet csak erősített az 1920-as években kibontakozó leventemozgalom és pályaépítési hullám. Láthattunk fényképeket a Balaton-parti település klubházában kialakított futballtörténeti tárlatról, amely szakít a sportmúlt emlékeit figyelmen kívül hagyó öltözői szokással és a hagyományőrzést féloldalnyi szöveggel letudó településmonográfiák gyakorlatával, a futballt a helyi közösségi élet szerves részeként, befogadhatóan, a maga színességében mutatja be.
Az akali labdarúgáshoz csapatkapitányként is kötődő előadó beszélt a Hátsó füves Balaton-felvidéki riportsorozatának tanulságairól. A vidék tájanként is eltérő társadalmi folyamatai a futballéletben is leképeződnek: „Az Eger-patak völgyében, Monostorapátiban nem kezdődött el a máshol jellemző skanzenesedés, működik iskola, templom, utánpótláscsapat, élő közösséget figyelhetünk meg. Amíg a beköltözők körében különösen divatos Káli-medencében lassan ki lehet tenni a »Megtelt« táblát, a Tapolcai-medencében még erősebbek a mozgások. Káptalantótiban a Liliomkert piac miatt is konfliktusos helyzet alakult ki a helyi őslakosok és az újonnan érkezők között, a feszültség a futballcsapat viszonyait sem hagyja érintetlenül. A zónától távolabb eső Peremartonban az egykori ipari robbanógyár összeomlása a kommunista állami védőernyő végét jelentette, mégis megmaradt az üzemi világból örökölt rend. A Nivegy-völgyben, Szentantalfán a helyben élő, csapatsporttól tartózkodó nazarénus közösség kimarad a futballból, ám így is virágzik a megyei I. osztályú csapat, teljes utánpótlással.”
A veszprémi Hátsó füves-kiállításhoz kapcsolódó következő programot július 21-én, kedden 18 órától tartja a Laczkó Dezső Múzeum, A futballmédia kulisszatitkai címmel, az est vendége Berkesi Judit és Antal Adrián lesz.
