Egyik nagycsapat sem villogott az első napon

A juharleveles válogatottnak elsőként Lettország csapata jutott osztályrészül, és a második harmadban, 5-2-es észak-amerikai vezetésnél még minden a papírforma szerint is alakult a két gárda összecsapásán. Aztán a lettek bő két perc alatt berámoltak kettőt Martin Brodeur hálójába, ennél tovább azonban nem jutottak. Végül a három gólig jutó Rick Nash, a Columbus Blue Jackets NHL-csapatának ifjú csatára hat perccel a vége előtt eldöntötte a két pont sorsát. "Jó a csapatunk, úgyhogy nem aggódtunk. 5-4-nél sem idegeskedtünk, tudtuk, hogy mi lőjük majd a következőt" - mondta a meccs után Joe Thornton, a Boston Bruins menője. A másik oldalon a lettek edzője, a nevében komoly asszociációs lehetőségeket rejtő Leoniz Breznevs igen tömören meg tudta fogalmazni a vereség okát: "Négy emberelőnyös gólt kaptunk." Hát, igen...

Az orosz válogatottnak még a kanadai kollégáknál is nehezebben sikerült hozni a szinte kötelezőt. Hiába szereztek ugyanis előnyt, a házigazda osztrákok kétszer is egyenlítettek, és öt perccel a végső dudaszó előtt még a győzelemért is izgulhattak a hazai hívek. Ám ekkor villant Alekszej Kovaljov, majd az osztrák kapuslehozatal után még Ilja Kovalcsuk is az üres kapuba talált. "Jól kezdtük a találkozót, de nem sikerült az elején döntésre vinni a dolgot. Az a lényeg, hogy behúztuk a két pontot, mert aranyat akarunk nyerni Bécsben, és ehhez minden meccsünket nyernünk kell" - mondta Vlagyimir Krikunov, az orosz szövetségi kapitány.
Osztrák kollégája teljesen meg volt elégedve a mérkőzés kimenetelével: "Ilyen szoros vereség után úgy tűnik, mintha balszerencsénk lett volna, de az oroszok sokkal jobbak voltak a meccs nagyobbik részében, úgyhogy már annak is nagyon örülök, hogy csapatom kétszer felállt hátrányból" - dicsérte az övéit Herbert Pöck. Egyetértett vele a közönség is: tízezer osztrák felállva ünnepelte a válogatottat a tisztes vereség után.

Valószínűleg a Szlovákia-Fehéroroszország összecsapást sem így képzelték eredetileg északi szomszédaink, bár ne feledjük, mégiscsak az olimpiai negyedik fehérorosz válogatottról van szó. Az elmúlt három évben kétszer is érmes helyen záró szlovákok egymás után zúdították a lövéseket Andrej Mezin kapujára, ő azonban hosszú ideig lehúzta a rolót. Amikor pedig Marian Hossa lövése után mégis kapitulálni kényszerült, két percen belül jött a fehérorosz válasz. Végül Marian Gaborík, a Minnesota Wild csatára biztosította be a győzelmet a rengeteg Ausztriába átrándult szlovák drukker nagy örömére.

A nap negyedik meccsén, a skandináv csapatok összecsapásán is az esélyesebb nyert, és persze a vártnál jóval nehezebben. Finnország válogatottja ha félvállról nem is vette a dánok elleni találkozót, azt túlzás lenne állítani, hogy nagyon megerőltették volna magukat. Az első harmad végén emberelőnyből megszerezték a vezetést, utána már csak arra játszottak, hogy majd csak betalálnak még egyszer. Ehhez akkor álltak a legközelebb, amikor a dán gólvonalon állomásozó korongba sikerült úgy beleütnie az érkező finn támadónak, hogy az beljebb került ugyan, de nem kúszott be a kapuba, és pár másodperc keresgélés után a dán hálóőr a mamutjával kitolhatta. A harmadik játékrész elején azonban Niko Kapanen egy szép egyéni akció végén kis szerencsével a kapuba húzta a labdát, a kétgólos finn előny pedig már kitartott a végéig. Kissé azért gyöngyözhetett Erkka Westerlund finn kapitány homloka, a hatvanadik percben ugyanis megszerezték a szépítő találatot a dánok, majd a kapust lehozva, ráadásul emberelőnyben hat a négy ellen támadhattak majd' egy percig, de újabb nagy helyzetbe már nem tudtak kerülni.