Ocskay Gábor: Nem vagyunk a sors kegyeltjei, de harcolni fogunk

– Kanada, Szlovákia, Fehéroroszország. Szép kis névsor, jövőre ezen országokkal már biztosan szembekerülünk a világbajnokságon. Mi a véleményed a csoportunkról?
– Ha egy mondatban kell válaszolnom, akkor annyit mondanék, hogy nem vagyunk a sors kegyeltjei.

– És ha bővebben?
– Kanadáról fölösleges hosszasan beszélni, hiszen mindenki láthatta a világbajnokságon hogy milyen játékerőt képvisel. Fehéroroszországról tudni kell: feltett szándékuk, hogy hosszú távon a világ legjobb nyolc csapata közé kerüljenek, és ezt mutatják idei eredményeik is, hiszen a svédektől és a világbajnok oroszoktól is csak egy góllal kaptak ki.

– A szlovákok a vártnál sokkal gyengébben szerepeltek idén, hiszen a bennmaradásért kellett játszaniuk, jövőre mire számíthatunk?
– Igen, számukra nagy lebőgés, volt ez a világbajnokság, de őszintén szólva nem tudom elképzelni, hogy jövőre is ilyen gyengén szerepeljenek. Persze nagyon örülnék neki, ha nem lenne igazam…

– Szóval pokoli nehéz lesz. Lehet-e mégis esélyeket latolgatni, kik lehetnek a legnagyobb riválisaink a bennmaradásért vívott harcban?
– Nehéz esélyekről beszélni, hiszen például idén is mindenki arra gondolt, hogy Norvégia búcsúzik majd, aztán végül történetük legnagyobb sikerét elérve nyolcadikak lettek. A csoportban minden meccsen a maximumra törekszünk majd, aztán meglátjuk, hogy ez mire lesz elég. A bennmaradásért szerintem az osztrákokkal, a franciákkal, illetve a dánokkal vagy a norvégokkal játszhatunk majd, mert utóbbi két csapat egy csoportban lesz. Az kedvező lehet számunkra, hogy a bennmaradás ismét körmérkőzéses formában dől majd el, és nem úgy mint Kanadában.

– A most befejeződött világbajnokságot hogyan értékeled, meglepett-e az oroszok végső sikere?
– Úgy érzem, minden idők legjobb világbajnokságát láthattuk. Olyan szinten kiszolgálták a csapatok a világot, hogy ez már a 22. század hokija volt! A mérkőzéseket látva nem volt meglepetés az oroszok sikere. A finnek ellen olyan magas szintű játékot mutattak be, ami már-már előrevetítette a végeredményt. Kanada a döntőben ráült előnyére, míg az oroszok egyszer csak előszedték a puttonyból az addig szürke Kovalcsukot, aki el is döntötte a világbajnokságot. Ez is mutatja mennyire erősek.

– Visszatérve a magyar hokihoz: a divizió-1-es vb óta látsz-e bármilyen konkrét fejlődést, látod-e azt, hogy most tényleg elindult valami?
– Ez jó kérdés. Az elmúlt években sokszor hallhattuk, hogy milyen óriási változások lesznek, ha ezt vagy azt a meccset megnyerjük. Most a világbajnoki cím után sokan odajöttek gratulálni, megfogták a kezünket, fényképezkedtek velünk, és persze voltak hangzatos ígéretek is, de ezekből eddig semmilyen konkrétum nem valósult meg… Ennek ellenére nagyon bízom a magyar jégkorong felemelkedésében.