Az egyenes kieséses szakasznak megfelelő nagy irammal és a szokott vehemenciával vetette bele magát a mérkőzésbe a két csapat, a remek passzairól, váratlan húzásairól és nagy löketeiről ismert Ladányi Balázs már másfél perc elteltével a büntetőpadon találta magát gáncsolásért – majd nem sokkal később leülhetett még egyszer –, hogy Darryl Bootland révén a vendégek előnyhöz jussanak. Peter Casparsson távoli bombáját még védte a fehérvári légiós, a közeli ismétléssel szemben azonban tehetetlen volt.

A vendég bécsieket nem igen nyugtatta meg a vezetést, folyamatosan szurkáltak, hozták a rájuk jellemző kellemetlen stílust, amely a szabályos-szabálytalan megmozdulás vékony mezsgyéjén mozgott ezúttal is. Kapták is sorra a kiállításokat – hetet(!) szedtek össze csak az első harmadban –, de a fehérvári egyenlítés elmaradt. Akadt köztük, amelyben lövésekig eljutottak a hazaiak, de sajnos volt olyan is, amelyben szinte a vendégek harmadába sem tudtak bemenni, ráadásul a bécsiek előtt adódott lehetőség a gólszerzésre.

A hazai játékosok bátran felvállalták a test-test elleni küzdelmet. Szegény Niklas Anderssonra érezhetően vadásztak, őt egyszer ketten úgy kenték a Volán-kapu mögötti palánkra, hogy a védő a jégen maradt, majd botját hátrahagyva görnyedve ment le cserére.

Megvoltak a lehetőségek a fehérváriak előtt az egyenlítésre, de Palkovics Krisztiánra nagyon figyeltek, így Mihály Árpád lehetett volna a házigazdák a nyerőembere, de ahogyan a rájátszás eddigi találkozóin, így ezúttal sem sikerültek a csíkszeredai támadó lövései. (0–1)

A második harmadban folyamatosabb volt a játék, a felek többet törődtek a koronggal, mint egymással. Izgalmakban nem volt hiány, újabb gólt azonban a vendégek szereztek: a fórban játszó Capitals találatát Casparsson szerezte egy távoli bombából.

Innen már nagyon nehéz lesz... Érdekes volt a játék, a Volán nem adta fel és öt az öt elleni játékból rendszerint többet hozott ki, mint fórban játszva. Utóbbiban valahogy mindenki mástól várta a megoldást, már amikor nem jött közbe egy pontatlanság vagy egy figyelmetlenség.

A 35. percben váratlan helyzetből, nem érdemtelenül szépített a Volán. Felszabadulni látszott a vendégharmad, de a korongot nem tudták kihozni. Ladányi Balázs aztán elcsente az egyik tétovázó védőtől, már ő is ziccerben volt, de a jobbnál is jobb lehetőséget keresve Vas Márton elé játszott, aki kapásból kilőtte a kapu bal oldalát.

Az első hazai gól után nem sok kellett volna a másodikhoz: Nathan Martz, majd Mihály is közel állt a gólszerzéshez, de közelről nem választottak tökéletes megoldást, a két nagy kimaradt lehetőséget pedig góllal büntették a vendégek, egészen pontosan Patrick Lebeau. (1–3)

A záró részben inkább a vendégek taktikája dominált, már nem nagyon erőltették a gólszerzést, megelégedtek azzal, hogy eldugták-járatták a korongot és próbálták a Volánt a saját harmadában bent tartani.

Tehették ezt mindenfajta különösebb idegesekéstől mentesen, mert David Rodman közeli pontos lövését követően már a 45. percben háromra növelték az előnyüket. A hátrány ekkor már csak elméletben volt ledolgozható, az erőviszonyokat és a napi formát figyelembe véve gyakorlatilag nem. Elismerés a Volán-játékosoknak, hogy ennek ellenére megpróbálták kihozni a legtöbbet a találkozóból, de a helyzetkihasználással továbbra is hadilábon álltak. (1–4)

A párharc ötödik összecsapásán a Volánnak Bécsben kellene életben tartania elődöntős reményeit, ami igen komoly és borzasztóan nehéz vállalkozásnak tűnik.