Erre idén nagyszerű lehetősége lesz, hiszen Szeged – beugróként – rendezheti meg a sportág 2011-es, olimpiai kvalifikációs világbajnokságát.
„Bár pályafutásom eddig részére is esett már nagy világverseny a Maty-érre, valahogy az élet és a sors úgy hozta, hogy azokról eddig rendre lemaradtam – mondta a kajak.hu-nak Szabó Gabriella. – Az első a kétezerötös ifjúsági világbajnokság volt, én viszont pont abban az évben öregedtem ki az ifjúsági mezőnyből, tehát itthon a felnőttekkel kellett megküzdenem, míg nemzetközi versenyeken már az U23-as mezőnyben indultam. A következő hasonlóan nagy megmérettetés a kétezerhatos szegedi felnőtt világbajnokság volt. Ott még nem kerültem be a felnőtt keretbe, de azért a barátaimmal, csapattársaimmal lementem szurkolni a magyar válogatottnak. Hát, mit mondjak, hatalmas élmény volt még a partról is átélni azt a fantasztikus versenyt. Irigyeltem is piszokul azokat, akik a vízen lehettek, hiszen ott hatványozódik az érzés. Éppen ezért megfogadtam magamnak: ezt egyszer nekem is át kell élnem! Most itt a jó alkalom, hogy teljesüljön ez a régi vágyam."
„Volt még egy korosztályos világverseny Szegeden, a kétezernyolcas U23-as kontinensbajnokság. Oda elvileg mentünk volna, arra készültünk is, de közben lehetőséget kaptunk az olimpiai részvételre, így utóbbinak rendeltünk alá mindent, így azt az Eb-t is. Amikor meghallottam, hogy gond van a franciaországi pályával, igazi drukk volt bennem. Nem Vichy ellen szurkoltam, hanem Szegedért. Bár mindkettő tőlünk független döntés volt, különösen az előbbi, végül nagy örömömre szolgált, amikor a Maty-érre hozták a vébét. Már a vichyi világkupa után ment a háttérharc, hogy nem túl jó egy olimpiai kvalifikációs vébét olyan pályán rendezni, ahol folyik a víz és tele van uszadékkal, később ezt a nemzetközi szövetség illetékesei is belátták. De azért eltelt egy kis idő, amíg a lehetséges jelöltek közül végül Szegedre esett a választás. Gondolom, a Maty-ér már sokszor bizonyított helyszíne is döntő volt, másrészt azért szorított az idő, a beugrónak olyan sok előkészületre nem volt már lehetősége. De Szegednek nem is kell, annak idején már a pályázók között is ott szerepelt."
Szabó Gabriella a Csipes Ferenc által edzett csapat tagjaként egyelőre Budapesten készül, de hamarosan Törökország felé veszi az irányt, reményei szerint fitten és egészségesen.
„Lekopogom, idén elkerültek a sérülések, betegségek, nem úgy, mint egyes társaimat... Mondhatnám, hogy törhetetlen vagyok, de akkor rögtön megkapom a többiektől, hogy mi volt akkor velem tavaly. Na, az tényleg legrosszabb álmaimban se jöjjön elő. Már eleve volt valami gond a hátammal, amire aztán rádolgoztam, megerőltettem. Pedig pihenni kellett volna. Sokat ki is kellett hagyom, nagyon rosszul éreztem magam, elég volt utolérni a többieket, amikor végre rendbe jöttem. Akkor végül elmentem egy gyógytornászhoz, aki tökéletesen rendbe hozott. Azóta is rendszeresen járok hozzá. Nincs is semmi bajom. Mondom, törhetetlen vagyok!"
