A világbajnok tolmács

– Belgiumban, Lanakenben élek, Sittardtól tíz kilométerre, a határ túloldalán – mondta –, és jelenleg a holland női juniorválogatottnak vagyok az edzője. Ma délelőtt is itt tartottam edzést, és mivel tudtam, hogy este a Tatabánya lép pályára, hát eljöttem a mérkőzésre.
– Mióta él Belgiumban és Hollandiában?
– Huszonöt éve férjhez mentem egy holland orvoshoz, és azóta. Felnőtt gyermekeim közül a fiam Franciaországban, a lányom Antwerpenben él.
– Mivel foglalkozott az utóbbi években?
– Testnevelési főiskolát végeztem Magyarországon, és szakedzői minősítést is szereztem, ezért végig a sportágban dolgoztam. Négyszer nyert csapatom Belga Kupát, három évig pedig a holland női válogatott edzője voltam, és 1981-ben a B-világbajnokságra is kijutottunk. Jelenleg a Holland Kézilabda-szövetség alkalmazottja vagyok, és a női juniorválogatott mellett a belga Iason második ligás csapatát is vezetem.
– Mit tud a Tatabánya Carbonexről?
– A jelenlegi tatabányai csapatról keveset tudok, Marosi Lászlóékat csak az újságból és a televízióból ismerem. De vannak tatabányai kötődéseim, hiszen a testnevelési főiskolán évfolyamtársam volt Kuzma Ferenc, a tatabányaiak kitűnő edzője, játékostársam volt a felesége, Farkas Márta, valamint Szekeres Andrea. Sok nagy csatát vívtunk Németh Piroskáékkal Tatabányán.
– Kivel tartja a kapcsolatot a régiek közül?
– Bogyi bácsival, vagyis Török Bódoggal, a világbajnok csapat szövetségi kapitányával, Lengyel Erzsivel, Babos Ágival, Nádorinéval. A hazai kézilabdás eseményekről a szövetségben dolgozó Rupnik Károlytól kapok rendszeres, friss információkat. A közelmúltban telefonon beszéltem néhányszor a Dániában élő Sterbinszky Amállal is.
– Magyar kézilabdázók játszottak Belgiumban, illetve Hollandiában is.
– Nagy Zsuzsát és Tóth Ildikót én hozattam ki Debrecenből. Azóta már csak Nagy él itt Hollandiában a férjével, Lovas Lajossal, a volt játékvezetővel. Csíkné Horváth Klára is az én közreműködésemmel került Hollandiába. Ô még ma is játszik, s a húszéveseket is megszégyenítően dobálja a gólokat a tőle ismert bevetődésekből.
– A kézilabdán kívül mivel foglalkozik?
– Mániákus tanuló vagyok, amire itt Belgiumban sok jó lehetőség van. Amióta itt élek, több diplomát szereztem. Felsőfokú holland nyelvvizsgával rendelkezem, és a bíróságon vagyok fordító és tolmács. Az antik tárgyak minősítéséhez is értek.
– Milyen gyakran jár Magyarországra?
– Legutóbb a főiskolai évfolyamtalálkozónkon voltam otthon. De különben keveset, főleg amióta az édesanyám meghalt. De lehet, egyszer hazatelepülök.