Izgalmas végjátékban maradt veretlen a Fotex

Az újvárosiak bíztak fiatalos lendületükben és tehetségeik bizonyítási vágyában, az esélyesebb veszprémiek pedig rutinos világklasszisaik tapasztalatában, amely a BL-ben például a rettegett Lemgo kétszeri legyőzését eredményezte. A hazaiak a legjobb összeállításukban szerepelhettek, míg a vendégeknél hiányzott a jobbszélső Gulyás, akit az Újvárosból szerződtetett, rutinos Kertész helyettesített.
Krivokapics a hétméterest túl lezseren akarta átívelni Sola fölött, és ez csemege volt az olimpiai és világbajnok kapusnak, aki a találkozó előtt arra panaszkodott, hogy kissé fáradt. Ugyanis a horvát válogatott - a Skandináviában uralkodó ítéletidő miatt - ugyanolyan viszontagságosan érkezett haza a svédországi Világkupáról, mint a magyar.
Pásztor, Eklemovics és Lazarov góljaival, valamint Sola újabb bravúrjaival folytatódott a rangadó, amelyen a hazaiak roppant sokat fáradoztak, hogy átlőjék a Csoknyai, Lusnyikov és Pérez alkotta magas védőfalat. A fiatal Vujin különharcot vívott Pérezzel, Császárt pedig Lazarov őrizte. Az újvárosi védelem tengelyében az elnyűhetetlen Rosta Miklós állt, de Zubai és Kemény is nagy igyekezettel, de mérsékelt sikerrel próbálta megállítani Eklemovicsot, Gált, Díazt és Lazarovot (7-14). Zdravko Zovko mester a cserepadról is klasszisokat tudott pályára küldeni, ezzel pedig frissen és lendületben tartotta a kevesebbet hibázó, remekül védekező Veszprémet.
Sándor időn túli szabaddobásból szerzett gólján elvitatkozgattak a nézők a szünetben, amely után a jobbszélső Kertész a beállós posztról, emberhátrányban lőtte a második félidő első gólját. A Dunaferrben Császár és Vujin góljai mellett Stochl kapus bravúrjai is kellettek, hogy a néhány percre kiengedő bajnokot 11-20-ról 15-20-ra megközelítse az Újváros. Ez volt a Fotex első hullámvölgye…

Az újvárosi fellángolást gyors kihűlés követte, ráadásul Sola újra gyakran találkozott a labdával (17-26). A félidő közepén néhány támadást elkönnyelműsködött a gyakran cserélő vendégcsapat, és a dicséretesen küzdő Dunaferr tudásából, akaratából és erejéből még futotta a felzárkózásra (26-27), mert Vujin és Stochl fantasztikusan játszott, a Fotex-sztárok pedig a mérkőzésnek ebben a szakaszában csak vergődtek, a csapatjátékuk csaknem szétesett.
Az utolsó percben Pérez gólja pecsételte meg a minden dicséretet megérdemlő Dunaferr sorsát.

Miért hullámzott csapata teljesítménye?

Zdravko Zovko: "Jó mérkőzést vívott a két csapat, a rangadó remek hírverés volt a sportágnak. Győzni jöttünk, és sikerült is, de amikor sorozatban négy-öt technikai hibát követtünk el, ezeket gyorsan kihasználta a Dunaferr, amely nagyszerűen játszott és felzárkózott. A tanulság, hogy hatvan percig kell összpontosítanunk, és ezt jó lesz megjegyeznünk a szegedi vasárnapi rangadóra."

Imre Vilmos: "Úgy érzem, a Fotex megérdemelte a győzelmet. Sajnos, ezúttal nem találtuk a lövőtávolságot, nem tudtuk átlőni a veszprémi védőfalat. A második félidőben nyújtott harcos játékra azonban lehet építeni a jövőben."