„A szabadtéri séta pihenteti és feltölti oxigénnel az izmokat, az úszás és szauna pedig már a lazább ráhangolódást segíti elő a hétvégi horvátországi felkészülési tornára – mondta Köstner Vilmos, a kapitány egyik segítője. – Ez kell, mert hat-hét nagyon kemény edzésen vagyunk túl. Németh András kifejtette elképzeléseit, a támadási és a védekezési variációkat. Ez nemcsak fizikailag, de szellemileg is megterhelő a játékosok számára."
A kerettagok kiváló dinamikával, elhivatottan edzenek, ami örömmel tölti el a szakmai stábot.
Köstner Vilmos elkésett. Talán még sohasem történt vele ilyen, múlt szombaton dugó miatt mégis négy perccel később (Németh András órája szerint öttel...) ért oda a találkozóhelyre, ahonnan busszal indultak az edzőtáborba. A tréner büntetésből a szerdai termálfürdős program keretében szinkronúszó-mutatványt vezetett elő – zenére. Csatlakozott hozzá néhány játékos is, akik a szabadprogram során játszott vetélkedőn gyengébben teljesítettek. „Nagy az előzetes várakozás a műsor iránt, szóval kicsit izgulok" – mondta még a program előtt Köstner. |
„Meglepően hamar beilleszkedtek az újoncok, akik öreg rókákat megszégyenítő közvetlenséggel, ám megfelelő tisztelettel viszonyulnak a rutinosabb játékosokhoz – dicsérte a kereten belüli viszonyokat Köstner. – Planéta Szimonetta majd' kétméteres magasságát ki kell használnia a válogatottnak. A két balszélső, Erdősi Ildikó és Schatzl Nadine is nagyon tehetséges, míg a keret legfiatalabb tagja, Tóth Gabriella még nincs 18 éves, mégis minden megilletődöttség nélkül, vagányan dolgozik. A válogatottba bárki bekerülhet, úgy érzem, jó időben és jó érzékkel fogtunk hozzá az átalakításhoz."
Köstner Vilmos 36 esztendeje kezdett edzősködni, Németh Andrással pedig több mint 30 éve ismerik egymást. Pályájuk sokáig párhuzamosan haladt, a szakmai kapcsolatból az idő múlásával barátság szövődött.
„Edzői pályám elején, illetve amikor elkezdtem tanítani, észrevettem, hogy az emberek figyelnek rám. Így elkezdtem célokat kitűzni magam elé, először az utánpótlásban, majd a felnőttmezőnyben – az eredményeket illetően is. Mintha az ember felírná egy mérőszalagra az álmait, a vágyait, és ahogy teljesülnek, vág egy darabot belőle. Mindig vágytam arra, hogy a válogatottnál dolgozhassak, így most megkoronáztam a pályafutásomat. Boldoggá tett a felkérés, Andrással nemcsak barátok vagyunk, szakmailag is együtt gondolkodunk" – beszélt beteljesült álmáról a debreceni edző, aki eddig elsősorban klubmeccseken, az ellenfél edzőjeként találkozott a válogatott tagjaival, fogadtatása mégis kellemes volt.
„Jólesett, hogy barátilag, jó szándékkal viszonyulnak hozzám a lányok – ismerte el a szakember. – Ellenfélként eddig nem a legszebb oldalamat ismerhették meg, de a közös munkával ez is szépülhet."
