Női kézi: „Kész vagyok változni” – Nora Mörk bemutatkozott a Győrben
„Alkalmazkodnom kell, tudom jól – mondta a Győri Audi ETO 25 éves jobbátlövője, Nora Mörk a Nemzeti Sportnak. – De ezért is jöttem éppen ide, hogy jobb játékos legyek, és a csapatnak is segítsek. Megkérdeztem Ambrostól, amikor a jövőről beszélgettünk, miként lehet, hogy a negyedik évben már a negyedik jobbátlövőt próbálja ki? Mit kell tennem azért, hogy velem működjön, ami a többiekkel nem? Én azt akarom, hogy legyen helyem ebben a csapatban, kész vagyok változni ezért. Direkt nem is egy évre írtam alá, vagy egy plusz egyre, hanem azonnal háromra. Nincs menekvés, muszáj lesz beilleszkednem, barátokat szereznem, megtalálnom a módját, hogy boldoguljak."
| A Fehérvár elleni, zárt kapus felkészülési mérkőzésen már a Győr norvég és holland légiósai is pályára léptek, így bemutatkozott az ETO-ban Nora Mörk is. A jobbátlövő két gólt lőtt a 38–26-ra megnyert találkozón, míg a legeredményesebb a hét találatig jutó Nycke Groot volt. |
Mörk lefegyverző elszántsággal rendelkezik, nem éri be a kevesebbel, mindig a legelső akar lenni: „Nagyon elszánt tudok lenni, igen – folytatta a norvég játékos. – Kézilabdában meg főleg – ez az életem, csak a száz százalék elég. Nem fogok semmit fél szívvel csinálni, nem állok meg félúton. Hét évet játszottam a Larvikban, de nem a világ egyik legjobbjánál akartam szerepelni. A legelső akarok lenni, nem a majdnem első. Tudom, hogy Ambros Martíntól nagyon sokat tanulhatok még."
„Okosan kell majd játszanom, hogy minden lövésem számítson, nem az lesz, mint eddig, hogy ha hibázok néhányat, akkor is mindenképp a pályán maradok – ha nem megy, itt jön valaki a helyemre. És míg Larvikban három évig nagyjából az egyedüli jobbátlövő voltam, itt tizenöt vagy harminc perc alatt kell kihoznom magamból a maximumot, hatvanat nem fog játszani senki. Ez is kihívás, de komolyan gondolom, hogy meg akarok felelni."
Térdsérülés miatt 2011 és 2013 között gyakorlatilag két évet ki kellett hagynia, ami nem múlt el nyomtalanul.
„Nem tudok napi kettőt edzeni, nem bírja a térdem. Nem terhelhetem annyira, mint mások. De a norvég válogatottnál is elmondtam, hogy ennyit és ennyit tudok edzeni – ha azt mondják, nem elég, semmi gond, átadom a helyem bárkinek. Ambrost is figyelmeztettem, hogy vannak korlátaim, sajnos nem tudok tenni ez ellen – csak akkor igazoljon át, ha ezt figyelembe tudja venni. A munkámmal nem lesz gond, és abban is biztos lehet, hogy minden meccsen számíthat rám. Ráadásul van jó oldala is a dolognak. Egyrészt mivel kevesebbet edzhetek, minden pillanatot komolyan veszek, minden gyakorlatot teljes erőbedobással csinálok – nincs lazulás. És amit nem végzek el a pályán, azt fejben pótolom: sokat gondolkozom a kézilabdáról, rengeteg meccset nézek, szituációkat pörgetek a fejemben. És amikor a pályán vagyok, akkor nincs kegyelem. Nyerni akarok.”
Három győri, négy metzi az EHF álomcsapatában
