Nagy Ilona, az olimpiai és világbajnoki bronzérmes kézilabdázó 75 esztendős

Szerdán tölti be életének 75. évét Nagy Ilona, olimpiai és kétszeres világbajnoki bronzérmes kézilabdázó. A Budapesten született átlövő az MTK-ban ismerkedett meg a sportág alapjaival, nevelőedzője Szűcs Ferenc volt, majd sorrendben a Bp. Spartacus SC, a Csepel SC és a BHG SE színeiben játszott, Nádori Pál, Lengyel Gábor, Hikáde István és Molnár Gusztáv szakmai irányítása mellett. A válogatottban 1974 februárja és 1978 decembere között két mérkőzés híján százszor lépett pályára. Az 1976-os, montreali ötkarikás játékokon, valamint a Szovjetunióban (1975) és a Csehszlovákiában (1978) rendezett vb-n állhatott fel a dobogóra a nemzeti csapattal.

„Minden egyes év számít, amit ezen a világon nyugalomban, békésségben, szeretetben, egészségben és a családommal tudok tölteni, ez a legfontosabb, és a még meglévő, sajnos, már egyre kevesebb korábbi csapat- és sporttársammal. Fogyunk, mint a gyertyaláng… – mondta érdeklődésünkre Nagy Ilona. – Ez kicsit megvisel, de megyünk Lelkesné Tomann Rozáliával Esztergomba vonattal, kicsit kikapcsolunk, ott üljük meg szépen szerdán a születésnapomat is. Hetvenöt év az hetvenöt év azért, átestem két térdprotézis- és egy csípőprotézis-műtéten, de »carpe diem« érzésem van – ennyi.”

Nagy Ilona figyelemmel követi a kézilabdát, abszolút naprakész, nézi a női meccseket, mostanság pedig a férfi Európa-bajnokságot is, képben van, szereti és izgul a magyar együttesekért. A sport és a kézilabda szeretete megmaradt nála, ahogy fogalmaz:

„Az ember nem távolodik el attól, amit gyerekkorától űzött, életem legszebb évei voltak.”