Kikaptunk a norvégoktól, a bronzéremért játszunk holnap az Eurokupában
KÉZILABDA
NŐI EUROKUPA
NÉGYES DÖNTŐ, BUKAREST
ELŐDÖNTŐ
Norvégia–Magyarország 27–23 (17–13)
Bukarest, 2700 néző. V: Balvan, Prastalo (bosnyákok).
NORVÉGIA: SILJE SOLBERG-ÖSTHASSEL – HOVDEN 7, Skogrand 2, L. Rushfeldt Deila 1, Ingstad 1, REISTAD 11 (3), Venn 1. Csere: RAASOK (kapus), Bakkerud 1, Bratsett Dale 2, Kruse 1, Breistöl, N. Mörk, Brandbu. Szövetségi kapitány: Ole Gustav Gjekstad
MAGYARORSZÁG: Szemerey – Faluvégi D. 1, Kuczora 2, Papp N., Tóvizi 2, VÁMOS P. 3, Hársfalvi 1. Csere: BÖDE-BÍRÓ B. (kapus), KLUJBER 9 (4), Petrus, Simon P. 4, Juhász Kata 1, Kovács Anett, Csíkos. Szövetségi kapitány: Golovin Vlagyimir
Az eredmény alakulása. 3. perc: 4–1. 10. p.: 9–4. 22. p.: 12–8. 25. p.: 15–8. 35. p.: 17–16. 42. p.: 21–16. 48. p.: 22–20. 51. p.: 24–22. Kiállítások: 10, ill. 8 perc. Hétméteresek: 3/3, ill. 4/4
MESTERMÉRLEG
Golovin Vlagyimir: – Nagyon hullámzó volt a mérkőzés. Az első félidőben nem kezdtünk jól darabos volt a játékunk, mutattunk jó dolgokat, de sok volt a hiba szünetig. Böde-Bíró Blanka teljesítményét kiemelném, de amit gyakoroltunk, azt jobban végre kell tudnunk hajtani, így nehéz nyerni, nem is sikerült. Szünet után a védekezés stabilabb volt, bár Henny Reistadot a kritikus szituációkban nem tudtuk tartani. Ugyanakkor a hitünk megmaradt, nem estünk szét, dolgoztunk végig, felzárkóztunk, hosszú távon ez fontos.
ÖSSZEFOGLALÓ
Nézegeti az ember a Norvégia-Magyarország Eurokupa-elődöntő jegyzőkönyvét, és azt látja, hogy Klujber Katrin kilenc gólig jutott, a szülési szabadságáról visszatérő Böde-Bíró Blanka pedig 15 védést bemutatva csaknem 50 százalékos hatékonysággal dolgozott a gólvonalon. Az ilyen meccseket meg szokta nyerni a magyar válogatott, főleg, ha Simon Petra is berámol négyet, a Tóvizi Petra és Papp Nikoletta köré szerveződő védelem meg összesen tíz gólt enged a második félidőben a minden értelmezhető tornán (olimpia, vb, Eb) címvédő északi együttesnek.
Most nem tudta megnyerni. Mert a másik oldalon akadt egy földönkívüli, aki 12 gólja mellett számos gólpasszt is kiosztott. Egyszerűsítve: Henny Reistad, amikor kellett, megint olyan szinten játszott, amire a jelenlegi női mezőnyből tartósan talán csak ő képes. A második félidőben négyszer voltak szorult helyzetben a norvégok, ha megússzuk, egyszer az egyenlítésért (1-1 óta nem volt iksz a parti!), háromszor a különbség egygólosra csökkentéséért támadhattunk volna. Háromszor az Esbjerg ásza húzta ki őket a pácból. Főleg azt volt nyomasztó látni, amit a mi sorozatban lőtt öt gólunk és a nyakukra való megérkezésünk (17-16 oda) után művelt. Négyet bombázott be, egyet előkészített, hátul meg „gyilkolt” a norvég fal, így lett nyolc perccel később 22–17 az állás.
„Ezért ő a világ legjobb játékosa. Tudja, milyen helyzetekben kell vállalnia a felelősséget, ez önmagában fél gól. Ráadásul önbizalommal telve vállalja is, és általában meg is oldja” – mondta róla utóbb Böde-Bíró Blanka, a magyar válogatottba majdnem két év után extraklasszis teljesítménnyel (15 védés, 46 százalékos hatékonyság) visszatérő kapus. Nem rajta múlt, igazából ő hozott vissza minket a meccsbe, ami gyorsan elúszni látszott. A norvégok az „A hét mesterlövész” modern kori átiratával, hét mesteri lövéssel kezdtek, csak Yul Brynner és Charles Bronson helyett a Hala Polivalentában Reistadra, valamint Emilie Hovdenre osztották a főszerepeket. A tempót próbáltuk tartani, a pontosság más lapra tartozott, legyen szó a kulcspasszokról vagy a szélsőziccerek befejezéséről. Aztán 10–6-os norvég vezetés után jött három Böde-Bíró-bravúr és újra „élt” mindenki.
Ha valamit, ezt, illetve a valahol ebből is következő védekezésbeli javulást okvetlenül magunkkal kell vinnünk a téli Európa-bajnokságra. Mert azért abból lehet és kell is erőt meríteni, hogy a második félidőben csak tíz gólt kaptunk. Úgy, hogy Böde-Bíró mellett az elöl-hátul nagyot melózó Tóvizi sem győzte hangsúlyozni: talán ha két közös labdás edzés van a Bukarestben látott társaság mögött. Kettő, miközben a norvég derékhad mögött meg ugyanebből évek. Persze, alighanem sohasem lesz olyan kettes védőnk, mint a riválisnál Stine Skogrand, de a kollektíva erejében lehet bízni.
És mi az, amit semmiképpen se hozzunk vissza magunkkal decemberben, ha nem is Bukarestbe, de a még a most látott-hallottnál is népesebb magyar táborral kecsegtető Kolozsvárra? A meccs elején látott „tízperces” szundit semmiképpen se, de ha kérhetjük, „bánjunk” jobban a ziccerekkel (szélről és beállóból is kimaradt három nagy lehetőség, bár főleg a szélsők önbizalmát gyorsan atomjaira szedte Silje Solberg, a győriek egykori kedvence) és az sem hátrány, ha növekvő baj esetén minél többen próbálják megőrizni a higgadtságukat holmi lőgyakorlat helyett.
De tanulni muszáj, hiszen decemberben az Eb középdöntőjében újra összefutunk majd Norvégiával, ahogyan a mostani Eurokupa vasárnapi bronzmeccsén ránk váró Romániával is garantált a duplázás.
„Jó lett volna nyerni, de nem véletlenül Norvégia a világ legjobb csapata, a világ legjobb játékosaival. Henny Reistaddal az élen, aki szépen levezényelte a mérkőzést. Örülök, hogy újra a válogatottal lehettem, a legutóbbi meccsemhez képest akadnak eltérések, amikhez igazodnom kell, ahogyan a lányoknak is hozzám, de az edzők segítenek, hogy a rendszer működjön.” Böde-Bíró Blanka, a magyar válogatott kapusa |
„Minél szorosabb mérkőzést szerettünk volna játszani, mert az ilyeneken tudjuk megteremteni annak a lehetőségét, hogy tétmérkőzésen szintet lépjünk. Korábban az volt a célunk a norvégokkal szemben, hogy maradjunk tízen belül, most már sokkal közelebb vagyunk hozzájuk. Különösen tetszett a második félidőben védekezésben mutatott agresszivitásunk.” Tóvizi Petra, a magyar válogatott beállósa |
Később
16.00: Dánia–Románia (Tv: M4 Sport+)
HELYOSZTÓ, VASÁRNAP
13.15: a 3. helyért (Tv: M4 Sport)
16.00: döntő (Tv: M4 Sport)
