Michala Möller sajnálja Jensen távozását, de jól érzi magát a Fradinál

2026.10.22. 13:10

Címkék

Michala Möller múlt nyáron érkezett a Ferencváros női kézilabdacsapatához, ahol az Esbjerg és a dán válogatott után ismét együtt dolgozhat az idény végén családi okok miatt távozó Jesper Jensennel. A dán TV2-nek adott interjújában 26 éves játékos elmondta: csalódott, hogy az edző jövő nyáron elhagyja a csapatot, de megérti a szakember döntését.

Michala Möller egy éve teljesen új közegbe csöppent Magyarországon, egy dolog mégis ugyanaz maradt a Ferencvárosnál is∶ az edző személye. A zöld-fehéreket irányító Jesper Jensennel ugyanis az Esbjergnél és a dán válogatottnál is együtt dolgozott, így a beilleszkedés is könnyebb volt a 25 éves játékos számára. Idén októberben azonban a szakember úgy döntött: családi okok a szezon végén távozik a zöld-fehérektől.

„Csalódottak vagyunk, és egy kicsit meglepettek is – kommentálta Jensen döntését Möller a dán TV2-nek adott interjújában. – Jesper hihetetlenül képzett szakember, és a múltban is nagyon szerettem vele dolgozni. De a kézilabda világa mér csak ilyen. Akár edzőről, akár játékosról legyen szó, soha nem mehet senki biztosra – megértem, miért megy haza.”

Jesper Jensen 2025-ben vette át az FTC irányítását, miután távozott a dán válogatottól. A beszélgetésben Möller elmondta: a vezetőedző személye is szerepet játszott abban, hogy a Fradihoz igazolt, de nem ez volt a legfőbb motiváció.

„Kétségtelenül pluszt jelentett, hogy Jesperrel és a másodedzővel, Kristian Danielsennel újra együtt dolgozhatok. De akkor is az FTC-be igazoltam volna, ha nem ők alkotják szakmai stábot, ebben egészen biztos vagyok” – jelentette ki az irányító-átlövő, aki arra is felhívta a figyelmet: az idény végéig még Jensen van a kormánykeréknél, és a szezont a bajnokságban, valamint a Bajnokok Ligájában is remekül kezdő zöld-fehéreknek nagy tervei vannak.

Az interjúban Michala Möller azt is elmondta: a Ferencváros előtt csak Dániában, az Ikastban és az Esbjergben játszott, s környezetváltozásra volt szüksége, ezt pedig megkapta Magyarországon.

„Örülök a váltásnak. Úgy érzem, kezdek beilleszkedni, és már nem annyira új minden. Nagyon izgalmas az egész folyamat, s nekem pont ez kellett, elmenni otthonról, és kipróbálni valami egészen újat, fejest ugrani az ismeretlenbe. Ami a kézilabdát illeti, itt másmilyen a játékfelfogás, sokkal inkább fókuszba kerülnek az egyéniségek. Odahaza nagyobb a hangsúly a csapatjátékon, sok kidolgozott játékvariációval, begyakorolt figurákkal. Elvileg ezek itt is megvannak, de a játékosok többet improvizálnak. Egyszóval, másképp játsszák errefelé a kézilabdát, s ebből sokat profitálhatok.”

Márton Gréta nem merte visszanézni a sérülését

Sokakban meghűlt a vér a Fradi Borussia Dortmunddal vívott Bajnokok Ligája meccsén Márton Gréta sérülése láttán, a magyar válogatott balszélsőnek ugyanis kifordult a bokája, miután ellenfele a lábára lépett. A mérkőzés után elvégzett vizsgálatok aztán kiderítették: nem kell hosszabb időt kihagynia a klasszisnak.

„Nem mertem visszanézni utólag… – árulta el Márton Gréta a fradi.hu-nak. – A meccs közben nem szoktunk erre figyelni, mert szerencsére jó pár éve bevezették azt a szabályt, hogy szigorúan büntetik, ha a szélsők a védekezésnél hosszabb lépéssel próbálják szűkíteni a támadó szögét, pont emiatt feltételezzük, hogy senki sem akar kockáztatni, ezért nem történik meg az, ami velem. Amikor megtörtént, akkor hirtelen nagyon fájt, de annyira örültem, hogy végre újra hazai pályán játszhatok a Bajnokok Ligájában a hosszabb kihagyás után, annyira dolgozott bennem az adrenalin, hogy amikor kaptam rá egy kötést és visszavettem a cipőt, azt éreztem, hogy meg szeretném próbálni. Jól éreztem magam a pályán, akartam játszani, és utána nem is volt vele gondom, szóval nem változtatott volna semmit, ha nem megyek vissza. Abban biztos voltam, hogy nincs törés, de attól tartottam, hogy esetleg a szalagok elszakadhattak. Szélsőként sajnos már jó párszor előfordult már velem hasonló, a bokám ismeri ezt a szituációt, és remélem, hogy gyorsabban is regenerálódik, de nekünk, szélsőknek különösen fontos, hogy rendben legyen. Úgy tűnik, hogy nem kell hosszabb időt kihagynom, de így is rettenetesen sajnálom, hogy nem lehetek ott a válogatottban. Rehabilitáció vár rám, kell vele dolgozni, hogy visszanyerjem a mozgástartományt, de már sokat javult – a hétvégén még járni is alig tudtam vele, most viszont már eljutottam odáig, hogy meg tudom csinálni a gyógytornafeladatokat. Sokat gondolkodtam rajta, hogy vajon miért történnek most velem ezek a sorozatos sérülések, de azt remélem, hogy egy jó időre utolért az összes lehetséges sérülés. A türelem most már megvan bennem, sajnos tudom már, hogyan kell sérültként viselkedni. Amikor először sérül meg komolyabban az ember, akkor minden új és jobban megviseli, de a nyári kihagyás után már könnyebben tudom ezt a mostani helyzetet kezelni. Nagyon remélem, hogy továbbra is ebben az ütemben javul a bokám, és minél előbb újra a pályán lehetek.”