Payton elhagyta Seattle-t

Érthetővé teszi a Payton csütörtöki klubcseréje kiváltotta általános meglepetést az, amit Nate McMillan, a Sonics edzője, Payton egykori csapattársa mondott. "Életem egyik legnehezebb feladatát vállaltam el, amikor magam is munkálkodni kezdtem azon, hogy Gary Payton elhagyja Seattle városát. Nehéz titkolni az érzelmeimet, hiszen nemcsak egy játékost, hanem egy közeli barátot is elveszítek” – préselte ki magából McMillan. Annak idején nyolc évadot húztak le egymás mellett, természetesen a Sonicsban. Érzelmek ide, virtuális könnycseppek oda, a csapat logikusan cselekedett, hiszen az idei playoffversenyben alaposan megcsappantak az esélyei, Payton szerződése meg lejár az évad végén – azaz akkor már nem kaphattak volna érte senkit sem, most viszont nem mindennapi "pénznemben” fizetett az üzletfél! A Paytonnál majdnem kerek hét évvel fiatalabb, vajkezű Ray Allen, a Bucks legjobb pontátlagú (21.3) kosarasa költözik a nyugati partra, olyan vezéregyéniség, akire hosszú távon építhet az átalakulóban lévő Sonics.
A Bucks Kevin Ollie-t és Ronald Murrayt is elengedte a csütörtöki játékoscserélési határidő lejárta előtt megkötött üzlet keretében, ugyanakkor Payton mellett megkaparintotta a szintén tehetséges (14.1-es pont-, 7-es lepattanóátlagú) és még Allennél is fiatalabb (a 26. életévében járó) Desmond Masont, a 2001-es zsákolóbajnokság győztesét. S ha már itt tartunk: a Seattle elcserélte második számú irányítóját, Kenny Andersont is, ő Elden Campbellért cserébe a New Orleans irányítója lett; a nem túl eseménydús csereberéhez a Boston és a Denver is hozzájárult annyival, hogy a Celtics elengedte Shammond Williamset (mellesleg tavaly még ő is Seattle-ben játszott), míg a Nuggets Mark Blountot és Mark Bryantet irányította át a keleti partra.
De térjünk vissza Paytonra, aki 1990-ben kopogtatott az NBA, egyszersmind a Seattle SuperSonics öltözőjének ajtaján. Bemutatkozása után másfél évvel edzőváltás történt a csapatnál, jött George Karl. Kettejük együttműködése nem volt éppen sikertelen (1996-ban a nagydöntőbe vezették a csapatot), de Karlnak 1998-ban többek között azért kellett mennie, mert rettenetesen összeveszett az addigra az NBA egyik legjobb irányítójává érő Paytonnal. A harag aztán olyannyira elpárolgott, hogy Payton mostani Milwaukee-ba csábítását elsősorban a Bucks edzője forszírozta – akit úgy hívnak: George Karl! "Mi tagadás, egymásnak mentünk rendesen, de azóta sokat változott a liga, és mi is lehiggadtunk – jelentette ki Karl, majd hozzátette: – Különben ő és Shawn Kemp alapozta meg az edzői karrieremet, a bankszámlámra gyakorolt jótékony hatásukról most ne is beszéljünk.” Payton egyelőre nem kommentálta a klubcserét, menedzsere, Aaron Goodwin azonban sokat sejtetően megjegyezte: "Gary szeret George keze alatt játszani.”
Ami a legutóbbi játéknap kissé háttérbe szorított eseményeit illeti: mindössze három mérkőzést rendeztek – viszont három rangadót! A még mindig sérült Chris Webber nélkül küzdő Sacramento nagy verést mért a Bostonra, igaz, a vendégek így is az utóbbi tizenkét évük legjobb nyugati parti túráját zárták (4 siker, 2 vereség). A Dallas véget vetett a San Antonio kilencmérkőzéses győzelmi sorozatának; a hazaiak kőkeményen őrizték Tim Duncant, Michael Finley véletlenül még a szemébe is belekapott – más kérdés, hogy a társak 16–2-es rohammal válaszoltak vezérük "levadászására”, és kis híján egyenlítettek. A két keleti élgárda, a New Jersey és az Indiana gazdag múltú – az ABA-s időket beleszámítva már a 200. – csatájában a vendégek 15 ponttal vezettek a harmadik negyedben, csakhogy Jason Kidd a negyedik negyedben kirázott a kisujjából 18 pontot, így fordított a Nets.
"Az ember nem mondhat nemet, ha egy csapattársa segítséget kér tőle” – utalt Kidd az első félidő hőse, Kenyon Martin nagyszünetbeli megjegyzésére. "Ember, a második félidőben ne hagyj magamra!” – mondta akkor a homlokát ráncoló center. És milyen jól tette!

Tv: a Sport1 ma délelőtt 9.15-kor közvetíti a szombatra virradóra játszott Houston–Dallas texasi derbit

NBA, alapszakasz, 110. játéknap
Dallas Mavericks–San Antonio Spurs 95–87 (29–19, 17–24, 27–17, 22–27). Legjobb dobók: Nash 29, Nowitzki 22, Finley 19, ill. M. Rose 25, T. Parker 13, Duncan, Ginóbili 11-11
New Jersey Nets–Indiana Pacers 98–91 (20–23, 25–32, 25–14, 28–22). Ld: Kidd 31, K. Martin 19, Harris 12, ill. A. Harrington 22, B. Miller, J. O’Neal 18-18, R. Miller 14, Artest 13
Sacramento Kings–Boston Celtics 105–83 (29–18, 24–21, 29–20, 23–24). Ld: Christie, Clark 18-18, Divac 16, Bibby, Sztojakovics 12-12, ill. P. Pierce 22, Delk, A. Walker 15-15, McCarty 13

A csúcson jártak
A játéknap legjobb dobója: Jason Kidd (New Jersey) 31; …legjobb lepattanózója: Malik Rose (San Antonio) 14; …legjobb lepattanózója az ellenfél palánkja alatt: Al Harrington és Jermaine O’Neal (mindkettő Indiana) 4-4; …legjobb lepattanózója a saját palánk alatt: Malik Rose (San Antonio) 13; …legjobb gólpasszadója: Jason Kidd (New Jersey) 12; …legjobb tripladobója: Doug Christie (Sacramento) és Tony Delk (Boston) 3-3; …legjobb dobásblokkolója: Jermaine O’Neal (Indiana) 4; …legjobb labdaszerzője: Ron Artest (Indiana), Raja Bell (Dallas), Doug Christie (Sacramento) és Emanuel Ginóbili (San Antonio) 3-3; …legjobb százalékos mezőnymutatója: 51.9 (41/79, Sacramento); …legmagasabb nézőszáma: 20 036 (Dallas–San Antonio); …leghosszabb mérkőzése: New Jersey–Indiana (2 óra 29 perc)