Streimikyté: győztes búcsú

Az élet azonban mindkét oldalon megoldotta a légióskérdést, hiszen hazai részről a hosszabb ideje a derekával bajlódó orosz center, Zakaluzsnaja maradt ki, a Szolnoknál pedig a beteg szerbiai irányító, Djelmis. A szlovák szakvezető ráadásul a Franciaországban megsérült Vajdára sem számíthatott.
Vastapssal fogadták szurkolói a hét közben Valenciennes-ben remekül helytállt soproni együttest, és mivel Szolnokról is érkezett vagy száz ádáz drukker, kitűnő hangulatban indult a rangadó, de nagyon sok rossz dobással. Aztán amikor az első negyed második felére bemelegedtek a játékosok, a vendégeknél volt az előny, főleg Farmer révén, aki leszedett pár lepattanót a soproni palánk alatt, és eredményes is volt. Közben a szakmai ínyencek minden igényét kielégítette Európa egyik legjobb támadójátékosának, Kovacsevicsnek és a magyar bajnokság talán legjobban védekező hátvédjének, Csákánynak a párharca. A játékrész hajrája a hazaiaké volt, és a szerb bedobó, valamint a hármast dobó Streimikyté révén fordított az Orsi.
Az ő ügyes, betörés után szerzett kosara egy 6–0-s hazai roham kezdete volt a 12. percben, amelyből az ezúttal igen ügyesen kosarazó Szlimák is kivette részét. Kiválóan védekeztek a soproniak, nemegyszer előfordult, hogy a MÁV-Coop SE játékosai nem tudtak kosárra dobni a támadóidő alatt. Ahogy az első, úgy a második negyed vége is a zöld-sárgákról, pontosabban Streimikytéről szólt: előbb triplát, majd duplát szórt, a szolnokiak képtelenek voltak tartani a litván klaszszist. Az addig brillírozó kosarashölgy azonban a második félidő elején gyorsan megkapta harmadik, majd negyedik személyi hibáját – az ítéletekkel kapcsolatban a hazai közönség hangot adott egyet nem értésének, Streimikyté pedig leült. Képletesen szólva ugyanezt tette a hazai csapat támadójátéka is, és Farmer vezérletével fokozatosan feljöttek a szolnokiak, akiknek ekkor sokkal hatékonyabb lett a védekezésük. Ebben a szakaszban kezdtek kiütközni Natália Hejková játékosain a kimerítő hétközi euroligás csata fáradalmai, nagyon rosszul dobott ekkor az Orsi, odaát Bjelica viszont villant, és a negyed végén fordított a vendégegyüttes, amely egytriplányi előnnyel várta az utolsó tíz percet.

A soproni szurkolók szerint a számukra felettébb kellemetlen fordulat jórészt a játékvezetőknek volt betudható. A népharag nem éppen szalonképes bekiabálások formájában a szürke ruhások ellen fordult, akik ezt hallva bevonultak öltözőjükbe, miközben Török Zoltán, az Orsi ügyvezetője próbálta megnyugtatni a drukkereket. Pár perc múlva visszatért a Bodnár, Földházi páros, és ekkor már a szurkolók végre nem a bírókkal foglalkoztak, hanem remek, igazi rangadóhangulatot varázsolva a Sportcentrumba kedvenceik buzdításával. Ez pedig szinte megbénította a szolnokiakat, az Orsi dolgát ekkor csak Orsi, azaz Englert tudta megnehezíteni, a közönség biztatásától új erőre kapó hazai együttes részéről azonban nem volt megállás. A kegyelemdöfést a szolnokiaknak az egyetlen magyar bajnokiján végül a nyerő 21-es pontszámot elérő Streimikyté adta meg az utolsó bő egy percben hat pontot szerezve.

Meg tudják-e tartani Jurgita Streimikytét az idény hátralévő részére? – kérdeztük Török Zoltánt, a soproni csapat elsőszámú vezetőjét.
– Streimikyté március tizenötödikén hazautazott hazájába, és mert ottani klubjánál is kötelezettségei vannak, nem jön vissza. Hozzá kell tennem, ilyen feltételekkel kaptuk meg a kiváló játékost a Lietuvos Telekomas Vilniustól. Természetesen más lett volna a helyzet, ha bejutunk az Euroliga négyes döntőjébe, akkor a litvánok minden bizonnyal elengedték volna kitűnőségüket.