Azt nem állítjuk, hogy a régmúlt szép emlékű ütközetein, a nemzeti sportcsarnokbeli rangadókon nem volt több szurkoló, de hogy a mai "nagy" MAFC, az Újbuda megirigyelné a mostani nézőszámot, az biztos.
Több mint ezren jöttek össze a Gabányi-sportcsarnokban, hogy megnézzék a B-csoportos utódokat, s hogy lássák az elmúlt évtizedek legendáit.Ami futballban az Inter-Milan, az Arsenal-Chelsea, a Roma-Lazio, vagy hogy hazai vizekre evezzünk, az Újpest- Fradi, az kosárlabdában a MAFC és a Honvéd presztízsmeccse. Fájdalom, e két patinás egylet ma már legfeljebb a második vonalban csaphat össze, mint tette azt kedden. És amíg a pályán az amatőrök vívták ádáz csatájukat - a Honvéd 75-73-ra győzött -, addig az alapvonal mellett a Honvéd-, illetve a MAFC-táblák mögött nosztalgiáztak a régmúlt óriásai. "Az öreg sportcsarnok jut eszembe először a rangadóról, ahol nem volt ülőhely, az ember a pályáról csak nézőket látott. Ilyen körülmények között veszíteni sem volt szégyen, de hála istennek, azért nyertünk is - emlékezett vissza a műegyetemisták egyik legnagyszerűbb játékosa, Kangyal Tibor. - Emlékszem, amikor Prieszol Józsival először játszottunk a Honvéd ellen, tizennyolc ponttal megvertük a nagy ellenfelet…"Nézzük, hogy emlékszik viszsza az egykori csatákra a rivális klasszisa, Gyurasits István! "Nekem is a közönség ugrik be először - mondta. - A szurkolók kilencven százaléka általában a MAFC-nak drukkolt, mégsem volt soha semmi gond, nem volt ellenségeskedés. Éreztük, tisztelnek bennünket a nézők, még akkor is, ha esetleg nem nekünk szurkolnak. Hihetetlenül sportszerű meccseket vívtunk egymással."
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik