Dávid Kornél: Fáradtak voltunk

- Csütörtökön nyolc óra buszozás, pénteken még ennél is több: lassan érdemes lenne bérletet váltaniuk…
- Ne is mondja! - felelte Dávid Kornél, a délszláv tájakat alaposan bejáró magyar férfiválogatott erőcsatára. - Hosszú és fárasztó utak vannak mögöttünk.

- S ami önök előtt áll?
- Buszozás nem szerepel a programban, és ez is valami.

- Harminc ponttal kikaptak Szlovéniában, s valljuk be, az első negyedóra után a csapat játéka sem volt felemelő. Mondja csak, hogy lesz ebből Eb-szereplés?
- Álljunk meg egy pillanatra! A velenjei játékból ne induljunk ki, hiszen az az eredmény irreális körülmények közt született meg. Amíg bírtuk erővel, addig nem teljesítettünk rosszul, de azután elfáradt a csapat, ami talán érthető azok után, hogy szinte egész nap a buszon ültünk, s mindössze két órával a kezdés előtt érkeztünk meg.

- Akkor úgy véli, a zakó nem lesz önbizalom-csökkentő a tétmeccsek előtt?
- Sohasem jó kikapni harminc ponttal, nem is tudom, mikor fordult elő velem ilyesmi. Mégsincs okunk összezuhanni, már csak azért sem, mert meggyőződésem, hogy a magyar válogatott képes olyan produkcióra, amely elég lehet a csehek vagy az izraeliek legyőzésére.

- Ha már itt tartunk: ön szerint melyik az erősebb gárda?
- Egyiket sem láttam játszani mostanság, inkább csak az eredményeik ismeretében mondom, hogy nincs nagy különbség közöttük.

- A kontinensbajnokság internetes oldalán a szurkolók nekünk adják a legkevesebb esélyt a tizenhatodik Eb-hely kiharcolására…
- Szívük joga eszerint voksolni. Jó a sorsolásunk, hiszünk magunkban, úgyhogy túlzottan nem zavar az eredmény. Ha magam is csak ennyire taksálnám a csapatunkat, nem is lenne értelme kiállni.

- Mondja csak, ön milyennek ítéli meg a center- és a mezőnysor összhangját!
- Ôszinte leszek: ez a kérdés a legkevésbé sem foglalkoztat. Szerintem nem kell kiélezni a szituációt, ha mindenki kihozza magából a maximumot, akkor a pótselejtező második körében legyőzhetjük Csehországot és Izraelt is.